Sándor hosszú évekig dolgozott mozgóárusként Baranya megye déli részén. Hat éve egyik szokásos útján figyelt fel egy hatalmas levelű, dús, élénkzöld növényre.
„Annyira megtetszett, hogy meg is kérdeztem a vásárlómtól, kaphatok-e belőle” – emlékezett vissza első találkozására a banánnövénnyel. Kapott néhány hajtást, és maga is megpróbálkozott a banán elültetésével falujában, a Villányi-hegység lábánál fekvő Nagyharsányban.
A növénynek sikerült túlélnie a teleket, és gyorsan elszaporodott Sándor kertjében. Az elmúlt években már termés, azaz apró banánok is megjelentek a növényen. Persze az időjárás nem elég meleg a beérésükhöz, így alapvetően a látvány miatt tartja a növényt Sándor. „Szeretem a mediterrán életérzést” – mondta.
Az egzotikus növény több falubeli érdeklődését is felkeltette. „Jöttek és kérdezgették, hogy mi ez, tudok-e nekik adni. Tetszett nekik” – mondta. Sándor az elsők között ültetett banánt Nagyharsányban, de mára sokan követik példáját.
A banán magyarországi jelenlétéről nagyjából évente lehet olvasni egy-két kisebb cikket, de ezek jellemzően egyedi példák. Jelent már meg hír banánnövényről nagykanizsai panelek árnyékában, a harkányi csodakertben vagy egy hajdúszoboszlói hotelben.
A Villányi-hegység környékén viszont néhány településen kifejezetten látványossá vált a jelenlétük. Nagyharsányban egy utcában öt-hat olyan udvart is lehet látni, ahonnan többméteres banánnövények magasodnak ki. A különösen szép fekvésű Palkonyán három egymás közelében lévő udvar utcafrontját is banánok uralják, és látni banánnövényt Villányban is.
A teljes cikk a g7.hu oldalán olvasható tovább.