A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január. Az eredmények következtében szertefoszlottak azok a remények, hogy a La Niña jelenség majd megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
Az év elején annak ellenére jött létre újabb hőmérsékleti rekord, hogy „a Csendes-óceán trópusi részén kialakult a La Niña jelenség, és ennek átmenetileg hűtő hatása van a globális hőmérsékletre” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese a csütörtökön közzétett havi jelentésben.
A Copernicus szerint a 13,23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet 2025 januárjában 1,75 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, mielőtt az ember a szén, az olaj és a fosszilis gáz tömeges felhasználásával radikálisan megváltoztatta volna az éghajlatot. A tudósok arra számítottak, hogy a 2023-ban és 2024-ben kezdődött hőmérsékleti rekordok sorozata véget ér a La Niña érkezésével.
A globális hőmérséklet, amelynek emelkedése aszályokat, hőhullámokat és pusztító árvizeket okozott, nagy mértékben függ a tengerek hőmérsékletétől. A Föld több mint 70 százalékát borító és az éghajlatot elsődlegesen szabályozó óceánok felszínének hőmérséklete 2023 áprilisa előtt soha nem látott szinten volt, 2025 januárja pedig a második legmelegebb hónap az óceánok felszínén, a 2024 januárjában felállított abszolút rekord mögött.
A jelentés kitér arra is, hogy az Északi-sarkvidéken, ahol a tél szokatlanul meleg, a tengeri jég januárban elérte a legalacsonyabb januári kiterjedését, ami majdnem megegyezik a 2018-as évivel. Ezzel a hőmérsékleti rekorddal 2025 januárja a tizennyolcadik olyan hónap az elmúlt tizenkilencből, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet.
A 1,5 Celsius-fok szimbolikus határérték, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás legambiciózusabb vállalása, amely a globális felmelegedés jóval 2 Celsius-fok alatt tartását célozza. A megállapodás a hosszú távú tendenciákra vonatkozik: legalább 20 éven keresztül kell ilyen átlagos felmelegedést megfigyelni ahhoz, hogy a határérték túllépésének minősüljön. E kritérium alapján az éghajlat jelenleg körülbelül 1,3 Celsius-fokkal melegszik.
Azonban egyre több tudós úgy véli, hogy a párizsi klímacsúcson meghatározott célkitűzésektől a globális felmelegedés jócskán elszakadt, és az utóbbi évek olyan eltéréseket mutatnak, amelyek szerint a felmelegedésért ellen vívott háborút az emberiség már elvesztette.
