A klímaváltozás miatt egyre nehezebb megjósolni a hóesés kezdetét és mennyiségét, ezért a világ nagy síparadicsomai egyre inkább rá vannak utalva a gigantikus műhógyártó gépekre – ám ezek tovább generálják azokat a folyamatokat, amelyek a klímaváltozáshoz vezetnek.
A világ sípályáinak több mint 60 százalékában működtetnek hócsináló gépeket, amik mostanra az iparág elengedhetetlen kellékeivé váltak. Ennek azonban súlyos ára van: csak a zermatti pálya üzemeltetője több mint 130 millió dollárt költött hógépekre 2002 óta – írja a Wired riportja alapján a Qubit.
Ezek a hóágyúk mikroszkopikus jéggolyókat és vízcseppeket szórnak a levegőbe, amik aztán egyesülve hóként hullanak alá – igaz, hópehely helyett jégdaraszerű állagban. A kisebb hóágyúk viszont csak megfelelő, legfeljebb 2,5 Celsius-fokos hőmérsékleten működnek, ezért
a felmelegedés miatt lett szükség a hócsinálóra, amely ennél magasabb hőmérsékleten is képes havat előállítani.
A gép vákuum létrehozásával párologtatja el a víz egy részét, így energiát szabadít fel, ami a víz hűtésével apró hókristályok létrehozását teszi lehetővé.
Fotó: pixabay.com
A hógépek ezreinek működtetésével azonban épp azt a problémát erősítik fel a sípályák, amelyek a vesztüket okozzák.
„Klímakutatóként és síelőként is bosszant a dolog” – mondta a Wirednek Elizabeth Burakowski, a New Hampshire-i Egyetem kutatója, aki szerint védhetetlen az olyan pályák működése, amelyek nem megújuló energiaforrásokkal dolgoznak.
Bár a hógépek működtetése a síipar teljes szénlábnyomának csak néhány százalékáért felelős (a nagyját a repülőutak és az elszállásolás teszi ki), Michael Rothleitner, a műhó-előállítás hatékony módjait kutató tiroli Schneezentrum igazgatója szerint így is fontos, hogy minél klímabarátabb megoldásokat alkalmazzanak a sípályák fenntartásában.
