Ez pedig semmiképp sem egy pozitív fordulat lesz. A Nature című tudományos folyóiratban a napokban megjelent tanulmány szerint 2050-re a Amazonas esőerdejének 10–47%-a lesz kitéve olyan stressznek, amely az ökoszisztéma széles körű megváltozásához – összeomlásához – vezethet.
Az Amazonas-medence önmagában a földi biodiverzitás 10%-át foglalja magában, az esőerdőnek komoly szerepe van a globális klíma stabilizálásában és nem utolsó sorban a bolygót felmelegítő szén-dioxid-kibocsátásának mintegy két évtizednyi mennyiségével egyenértékű mennyiséget tárol.
Még ha az amazóniai országok el is kötelezik magukat a nettó nulla erdőirtás mellett, és ezt a célt a következő évtizedekben el is érik, ez a hatalmas erőfeszítés hiábavaló lehet, ha az egész világ nem kötelezi el magát az üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes csökkentése mellett.
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Bernardo Flores.
Az erdőirtások, a tájhasználat megváltozása, valamint az ezek nyomán és a klímaváltozás miatt is egyre gyakoribb aszályok és a erdőtüzek miatt a terület erdeinek ellenálló képessége csökken, a sokkhatásoknak egyre kitettebb. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy mindez előidézhet egy fordulópontot. Ez olyan visszafordíthatatlan változásokat indít majd be, melyek veszélybe sodorják az itteni ökoszisztémát.
A hatások viszont nem korántsem korlátozódnak majd a régióra. Előfordulhat, hogy a Föld tüdejének is nevezett terület többé már nem tud majd elnyelni, vagy akár fel is szabadíthatja a benne tárolt szenet.
Azt eddig is gyanították a kutatók, hogy a felmelegedés nyomán az esőerdő egy szavannaszerű állapot felé indulhat el, a friss kutatás modelljei viszont tovább árnyalták ezt a képet. Egyes területek valóban szavannákká válhatnak, míg másutt a tűzzel szemben ellenállóbb fák foltos borítása alakulhat ki, melyek között invazív fűfélék nyerhetnek majd teret. A csapadékosabb területeken megmaradhat a mai állapot, de jóval kevesebb fajjal, és olyan gyorsan növő invazív fajokkal, mint a bambuszfélék.
