A Koreai Tudományos és Műszaki Egyetemnek olyan szerves oldatot sikerült megalkotnia, melyből nagy teljesítményű, nagy területű napelemek hozhatók létre. A szakértők a nyersanyag megszilárdulásának sebességét kontrollálva érték el az áttörést.
Laboratóriumi körülmények között, kis területeken már bebizonyították, hogy az oldatként felvihető napelemcellák megvalósíthatók, ám ahogy a szakértők növelték a cellák nagyságát, úgy csökkent azok hatékonysága.
He Dzsung Szon csapatával azt a mechanizmust vizsgálta, amely a réteg formálódását szabályozza, és amely a cellaméret módosításával együtt változik. A kutatók arra jutottak, hogy meglehetősen lassú, ahogy a cellakeverékből elpárolog az oldószer, és létrejön a napelemhez szükséges vékony réteg, a folyamat során ráadásul felhalmozódás és egyéb problémák jelentkezhetnek. A szakértők úgy vélik, hogy
a jelenség felgyorsítása lehet a kulcs az életképes szervesnapelem-oldat megalkotásában.
A kutatók ezúttal olyan bevonási módszert alkalmaztak, melynek lényege, hogy a réteg létrehozása során az anyagot gyorsan forgatják, ezzel gyorsítva fel a párolgást. A technológiával olyan, viszonylag nagy szerves cellákat tudtak megalkotni, melyek 30 százalékkal hatékonyabbak a már elérhető napelemeknél. Szon szerint eredményeik nagyban hozzájárulhatnak az új generációs cellák hatékonyságának növeléséhez.
Még az is elképzelhető, hogy egy nap a fotovoltaikus anyagokból festékeket hozhatunk létre, melyeket különböző felületekre lehet majd felvinni. Ez a megoldás nemcsak olcsó és környezetbarát, hanem kis helyigényű is lenne, ráadásul a karbantartás sem okozna komolyabb problémát.