A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén kicsit megkésve virágzik két ritka orchideafajunk a pompás kosbor és a hússzínű ujjaskosbor.
A Kis-Sárrét egykori kiterjedt mocsárvilágának két kisebb foltja maradt meg Biharugra és Körösnagyharsány határában a 19. századi vízrendezések után, az Ugrai-rét és a Sző-rét. A mocsarak nyílt vízzel, lebegő hínártársulásokkal, kiterjedt nádas foltokkal rendelkeznek, a szélén pedig mocsárrét és sásos társulások találhatók.
Hússzínú ujjaskosbor. Fotó: Sallainé Kapocsi Judit
Rétoldal. Fotó: Sallainé Kapocsi Judit
A mocsár szegélyében lévő, magasabb térszíneken, a mocsárréteken tenyészik az Ugrai-rét mellett több ezer tő pompás kosbor és kb. 100 tő hússzínű ujjaskosbor. Idén virágzásuk két héttel később kezdődött a korábbi évekhez viszonyítva.
A pompás kosbor akár 80 cm magasra is megnövő orchidea, nyúlánk sötétlilás-rózsaszínes virágzattal. Levelei 20-25 cm hosszúak, a fürtvirágzatában ülő virágok 2 centiméteresek, az orchideákra jellemző bonyolult felépítésűek, rendkívül látványosak. A virágnak van egy hátsó nyúlványa, sarkantyúja, illetve a virág elülső részén lévő úgynevezett mézajak kiszélesedő.
Pompás kosbor. Fotó: Sallainé Kapocsi Judit
Pompás kosbor. Fotó: Sallainé Kapocsi Judit
A hússzínű ujjaskosbor alacsonyabb termetű, maximum 60 cm magasságot ér el, az üdébb részeken nő. Nevét az ujjasan hasogatott gumóiról kapta, mely tápanyag raktározó szerv. A hússzínű név pedig a virágok halvány rózsaszínű árnyalatára utal. Ez a faj a Dél-Tiszántúlon csak az Ugrai-rét oldalában található meg, míg az előbbi faj, a pompás kosbor a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén található mocsarak szélében is él egy kisebb állományban.
Élőhelyeiket a nádas terjedése, a gyalogakác előretörése veszélyezteti, melyet a rendszeres élőhelykezeléssel, zúzással sikerül visszaszorítani.
A cikk borítóképét készítette: Gór Ádám
