Forrás: Másfél fok; Bátori Levente – Földtudományi kutató (BSc), az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológia specializációs mesterszakos hallgatója.
Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell. A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat, a klímaváltozás miatt növekvő hőhullámos időszakok következtében pedig szezonálisan el is lehetetlenülhet. A globális felmelegedésből adódó kockázatok nemcsak a nyári és szárazföldi, de a téli és vízi sportokat is ugyanúgy érintik.
A sportolók egészségére és teljesítményére a magas hőmérséklet negatív hatással van, így fokozott veszélynek vannak kitéve, megfelelő frissítés hiányában pedig nagyobb eséllyel következhet be hőguta, ami akár végzetes is lehet. A hőség továbbá befolyással lehet a légzésre, mivel például felszínközeli ózon képződhet, amely káros hatásokkal járhat, ha belélegezzük. Tokióban a júliusi és augusztusi átlaghőmérséklet 2,7 °C-kal nőtt a legutóbbi Japánban rendezett, 1964-es olimpiához viszonyítva, azon napok száma pedig, amikor 35 °C feletti hőmérsékletet mértek, 8 nappal nőtt az 57 évvel ezelőttihez képest: tavaly már 12 ilyen napot regisztráltak.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályai alapján úgynevezett „cooling break” tartandó, ha a pályán a hőmérséklet eléri a 32 °C-ot már a bemelegítés során. Ekkor mindkét félidő közepén egy-egy 90 másodperces ivószünetet kell tartani. Első alkalommal a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságon tartottak ilyen, ekkor még három perces szünetet, ugyanis Fortalezában a mérkőzés idején a hőmérséklet meghaladta a 39 °C-ot. Az idei labdarúgó-Európa-bajnokság során is több alkalommal tartottak ivószünetet, a tornán elsőként a Magyarország-Franciaország mérkőzésen, 2021. június 19-én: ekkor Budapesten a hőmérséklet átlépte a 32 °C-ot.
A hőhullámok egyre több sportesemény számára okoznak kihívásokat. A 2019-es nyár során a New York-i triatlon verseny mellett számos futó-, illetve lóverseny is elmaradt, köszönhetően a májusi, illetve a júliusi hőhullámoknak, amelyek során a maximumhőmérsékletek elérték a 38 °C-ot.
A 2014-es Australian Open ideje alatt is hőhullám volt, melynek során négy egymást követő napon is elérte a napi maximumhőmérséklet a 41 °C-ot, azonban a páratartalom kellően alacsony volt ahhoz, hogy a szabályok értelmében a versenyt megrendezzék. Ugyanakkor ezernél is több szurkolót kellett a hőség miatt egészségügyi ellátásban részesíteni. Hasonlóan rossz volt a helyzet 2018-ban a US Open közben is, ahol a pályán a hőmérséklet elérte a 49 °C-ot, ennek következtében pedig több játékos is visszalépett a tornától.
Az extrém magas hőmérséklet negatív hatással van a szervezetre sportolás közben, például a koordinációra vagy a koncentrációra, de akár hőguta sem kizárt, az esetleges magas páratartalom pedig tovább növelheti a hőérzetet.
Mérhető egészségügyi kockázatok
A hőérzettel kapcsolatban hozták létre az úgynevezett „heat index”-et, amely a páratartalmat és a hőmérsékletet veszi figyelembe, ezzel megmutatva, hogy az adott körülmények mellett a levegőt milyen hőmérsékletűnek érezzük. Szervezetünk a túlzott meleg ellen izzadással (párologtatással) védekezik. Minél magasabb a levegő nedvességtartalma, testünk annál kevésbé tudja lehűteni magát. Ekkor a szabadban végzett testmozgás során az emberi test fokozott megterhelésnek van kitéve, melynek következménye akár hőguta is lehet.
A heat index értékei a relatív nedvesség és a hőmérséklet függvényében
A heat index a National Weather Service (NWS) osztályozása alapján négy kategóriába sorolható, melyek alapja, hogy a hő és a páratartalom hogyan hat egy egészséges egyénre.
- Elővigyázatosság: 26,7 és 32,2 °C közötti tartományban a hosszabb ideig folytatott fizikai tevékenység során fáradékonyság jelentkezhet, így kellő odafigyelés javasolt.
- Fokozott elővigyázatosság: 32,2 és 39,4 °C között már előfordulhat hőguta, fokozott óvatosság javasolt.
- Veszély: 39,4 és 51,1 °C között helyszíntől függően nagy eséllyel következhet be hőguta,
- Fokozott veszély: 51,7 °C felett pedig már nagy eséllyel történhet ez meg, akár életveszély is felléphet.
A valaha mért legmagasabb érték 80 °C volt, ezt 2003-ban Szaúd-Arábiában regisztrálták.
A szokatlanul meleg időjárás nemcsak nyáron megterhelő, a téli sportokra is negatív hatással van. A hegyvidéki, illetve az északi területeken kevesebb hó hullik és maga a havazás is ritkábban következik be, illetve az olvadás is gyorsabban történik, esetenként korábbra tolódik. A 2010-es Vancouver-i és a 2014-es Sochi Téli olimpiai játékokon is gondot okozott a pályák sportolásra alkalmas állapotban tartása, mivel a hó mennyisége és minősége nem volt megfelelő. A Waterloo-i egyetem kutatása alapján Sochi rövidesen nem lesz alkalmas a téli játékok megrendezésére az egyre fokozódó klímaváltozás miatt.
Néhány szabadtéri sportág esetében a hőség nagyobb befolyással bír, attól függően, hogy az adott játék mennyi ideig tart, milyen intenzitású, illetve milyen felületű pályán játsszák. A British Association of Sustainable Sport „Rings of Fire” című jelentése alapján
a tenisz, a jégkorong, a triatlon és a maraton magas, míg az íjászat, a golf, a baseball, a kenuzás, a rögbi és a labdarúgás közepes kockázattal jár az áltagosnál melegebb idő esetén.
Nem a hőség az egyetlen kockázati tényező
A hőmérséklet mellett további gondot jelentenek a sportolás, sportrendezvények számára az erdőtüzek, illetve a légszennyezettség. A 2020-as Australian Open során a rossz levegőminőség megnehezítette a játékosok dolgát, a torna kezdete előtt öt nappal a Melbourne-i PM 2.5 koncentráció 250 μg/m3 felett volt, ami a nagyon egészségtelen kategóriába tartozik.
A szervezők úgy határoztak, hogy ha a PM 2.5 koncentráció eléri a 200 μg/m3 értéket, akkor a kültéri sportolást felfüggesztik, ha pedig ez az érték 97 és 200 között van, az adott mérkőzés játékvezetője dönt a folytatásról. 2017-ben Delhiben egy krikettmeccset kellett többször is félbeszakítani a gyenge levegőminőség miatt, illetve az öltözőkbe oxigénpalackokat szereltek be.
2020-ban a Ciara hurrikán következtében Angliában, Hollandiában és Belgiumban is elmaradtak bajnoki mérkőzések a nagy mértékű esőzések miatt. A karibi térségben is gyakran előfordul hasonló, 2017-ben Anguillán az Irma, Dominikán pedig a Maria hurrikán rongálta meg a krikett mérkőzések helyszínéül szolgáló stadionokat. 2019-ben Japánban a Hagabis tájfun miatt három meccset is töröltek a rögbi-világbajnokságon.
Az aszály is problémát jelent, elsősorban a krikettben. 2016-ban Indiában 13 mérkőzést helyeztek át az eredeti helyszínről, Maharashtrából az elmúlt 100 év legnagyobb aszálya miatt. 2018-ban hasonló okok miatt Fokvárosban a vendég indiai csapatnak megszabták, hogy legfeljebb csak 90 másodpercig zuhanyozhatnak, miközben a bajnoki és iskolai mérkőzéseket törölték a szezon közepén. Továbbá a vízi sportokra is negatív hatással van az aszály, például a kenuzásra, illetve a vizek tisztaságára is befolyással lehet.
A szél is gondot jelenthet: 2021 májusában a Cleveland-Toronto baseball mérkőzés maradt el az erős szél miatt, illetve a 2018-as pjongcsangi téli olimpián is elmaradtak versenyszámok hasonló okok következtében.
A tengerszint emelkedése is veszélyforrást jelent, elsősorban Angliában és Hollandiában. A 92 angol bajnoki csapat közül 23-nál áll fenn a veszélye, hogy 2050-re évente részben vagy teljesen áradások áldozatává váljon az együttesek stadionja. Hollandiában sem jobb a helyzet, hat első osztályú klubot fenyeget hasonló probléma.
A sport nemcsak elszenvedője, okozója is a klímaváltozásnak
Az EURO 2020 során a labdarúgó mérkőzések 12 városban kerültek megrendezésre, így sokkal több szurkoló vehetett részt az eseményen. A sok utazás miatt megnövekedett a légiforgalom, a csapatok és a szurkolók a legtöbb esetben az utazás ezen formáját választották.
Számítások szerint csaknem 2 millióval több volt a repülőutak száma a torna ideje alatt, mint átlagos esetben.
A légi közlekedés a világ globális szén-dioxid-kibocsátásának 3,5%-áért felelős, így jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A 2006-os Super Bowl Detroitban 500 tonna széndioxid-kibocsátással járt a közlekedés és a közüzemi használatok által, míg a 2004-es athéni olimpia két hét alatt félmillió tonna kibocsátást eredményezett, ami megfelel egy egymilliós lakossággal rendelkező város hasonló idő alatti szén-dioxid-kibocsátásainak.
A 2010-es dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság 2 753 250 tonna szén-dioxid-kibocsátással járt, ami nyolcszorosa volt a korábbi, 2006-os németországi világbajnokságénak. A kibocsátások nagy része a nemzetközi utazásokból származott, a csapatok, a személyzet és a szurkolók mind hozzájárultak ehhez, mely az összes kibocsátás 67,4%-át, csaknem 1,9 millió tonnát jelentett. A második legnagyobb összetevő a helyközi utazás volt, amely az egész 17,6%-át tette ki, míg a harmadik legnagyobb elem a szállásokra felhasznált energia volt, a kibocsátások 12,4%-a. És bár Dél-Afrika küzdött azért, hogy környezetbarát stadionokat építsen, ezek mindössze 0,5%-át tették ki a világbajnokság szénlábnyomának.
Ugyanakkor számos példát találhatunk a sport világában, amely a klímaváltozás ellen igyekszik lépéseket tenni. A Formula-1 versenysorozatnak célja, hogy 2030-ra a sportág szénkibocsátása nettó nulla legyen, együttműködve a szponzorokkal és a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA). 2017-ben az angol Forest Green Rovers labdarúgó csapatát a világ legzöldebb klubjának választották, mert a csapat mezei bambuszból készülnek, a stadion körül elektromos töltőállomásokat helyeztek el, a büfében vegán menüvel várják a szurkolókat és további terveik is vannak a környezettudatosság érdekében.
A sportnak is tovább kell zöldülnie
Az általunk előidézett globális éghajlatváltozás mérséklése a sportban is nagy mértékű összefogást igényel, amely során szükség van a sportolók, a klubok, a bajnokságok, a szponzorok, a média és a szurkolók együttműködésére és támogatására. Fontos, hogy érthető és nyilvános célokat tűzzenek ki a szervezetek, illetve elengedhetetlen, hogy a szponzorok és a média is ezeket az üzeneteket közvetítse és a hétköznapi emberek is támogassák ezeket a kezdeményezéseket. Ezen kívül lényeges kiemelni, hogy a sport klubokban már fiatal kortól kezdve a fenntarthatóság jegyében kell a sport oktatásának megvalósulnia.
Amennyiben a jelenlegihez hasonló ütemben nő a globális hőmérséklet, a jövőben a sportolóknak egyre több problémával kell szembesülniük az olimpiákon, elsősorban a hőség és a légszennyezettség miatt. Ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lépéseket tett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és azt ígérik, hogy a jövőben az olimpiák 100%-ban megújuló energiaforrásokból fognak működni.
A tokiói olimpia érmei újrahasznosított anyagokból, használt elektronikai cikkekből készültek, melyeket 2017 és 2019 tavasza között Japánban lakossági gyűjtés keretében lehetett leadni. Körülbelül 80 ezer tonnányi készüléket gyűjtöttek össze ily módon, melyekből 2200 kg bronz, 3500 kg ezüst és 32 kg arany lett kinyerve, ez pedig megfelelő mennyiség volt az érmek elkészítéséhez. Ezen kívül újrahasznosított poliészter szálakból készültek az érmeket tartó szalagok, a dobogókat pedig 45 tonna újrafeldolgozott tengeri és háztartási műanyagból gyártották le. Persze ez még csak az út eleje, hiszen az olimpia miatt felhasznált erőforrásoknak csak töredékéről beszélünk – mindenesetre az irány követendő.
A fentiekben különböző példákat mutattunk be egy-egy időjárási eseményhez kapcsolódóan, de az éghajlatváltozás következtében az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan gyakoribbá és intenzívebbé válnak a hőséggel kapcsolatos jelenségek és egyéb szélsőséges időjárási események is. Míg a tudományos kutatásokat és eredményeket a klímaváltozás témakörében kevesen, addig a sportot emberek milliói követik figyelemmel, így ezen apró lépések is fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságnövelésben és cselekvésben.