Az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint a hőség és a szárazság példátlan pusztítást végzett a kontinensen.
A rekordmagas hőség és az aszály Ausztrália-szerte „példátlan mértékben” sújtotta a folyókat, az erdőket és az állatvilágot az új jelentés szerint. 2019-ben volt a legrosszabb a környezeti viszonyok indexe 2000 óta, a lehetséges 10-ből mindössze 0,8 lett az eredmény – számolt be róla a The Guardian online kiadása hétfőn.
A tavalyi év soha nem látott erdőtüzeket és hőhullámokat hozott, nagyon lecsökkent a talaj nedvessége, a növényzet minimálisan növekedett, a veszélyeztetett fajok listája 40 fajjal bővült.
A tavalyi valószínűleg az évszázad vagy egy annál is hosszabb időszak legrosszabb éve volt Albert van Dijk, az Ausztrál Nemzeti Egyetem környezet- és társadalomkutató intézetének professzora szerint. „Ez nem az »új normális«, ez egyre rosszabb lesz. Látjuk, amint összeomlik az ökoszisztéma, aztán nagy nehezen rendbe jön, mielőtt egy újabb csapás érné” – fogalmazott.
A jelentés hét tényező alapján számolja ki az év környezeti indexét, ezek az áradások, a folyók vízhozama, a vegetáció növekedése, a lombos felületek, a talajvédelem, a fás területek és a kiemelkedően meleg napok száma.
A feljegyzések kezdete óta 2010 volt a legjobb, egyben Ausztrália legcsapadékosabb éve is. A vizsgált időszak második legrosszabb éve 2005 volt az úgynevezett millenniumi aszály miatt, amelyben folyók tűntek el. Van Dijk szerint
2019 a globális felmelegedés és Ausztrália éghajlatának természetes ingadozásai miatt lett ennyire rossz: a 35 Celsius-foknál melegebb napokból 36 százalékkal volt több, mint a korábbi 19 évben.
A népesség tovább növekedett, az üvegházhatású gázok kibocsátása magas maradt a jelentés szerint, amelyet nagyjából 1 millió gigabyte, 2000 óta rögzített műholdas vagy földi mérésű adat alapján készítettek. Minden adatot közzétettek a tanulmány weboldalán és az interaktív térképen.