A denevérek ultrahang segítségével derítik fel zsákmányuk hollétét, számtalan zsákmányállatuk megtanulta érzékelni e hangokat – egy cicindéla azonban még egy lépéssel továbbment.
A denevérek zsákmányai különféle stratégiákkal válaszolnak az ultrahangos vadász közeledésére, ám ezek jórészt passzív módszerek, a cicindélák azonban továbbléptek. Ezekről a különösen szép, futrinkaféle bogarakról egy új, a Floridai Természettudományi Múzeum által bemutatott kutatás azt derítette ki, hogy ők maguk aktívan, saját ultrahang-válasszal reagálnak a denevérekre.
A cicindélák gyakran a forró talajú, homokos vagy köves területek kis termetű ragadozó bogarai, amelyek hosszú lábaikon futkosva közlekednek elsősorban. Testük fémes fényű, elegánsan színes, ezért igen szép, mutatós állatkák.
A hangokról évtizedek óta tudtak a szakemberek, azt azonban nem értették, pontosan mi ebből a bogár számára a haszon, ugyanis úgy tűnik, mintha a saját ultrahangjuk inkább segítené a denevéreket abban, hogy rájuk találjanak. Ez pedig nyilvánvalóan nem érdeke egy zsákmányállatnak.
Az éjjeli lepkék (ezek tartoznak a denevérek étlapján a főételek közé) mintegy 20 százaléka képessé vált arra az evolúciója során, hogy ultrahangot bocsásson ki a denevér ultrahangjára válaszként, afféle jelzavarásként használva azt. A kutatóknak most azt sikerült igazolniuk, hogy a cicindéla ugyanilyen eszközt alkalmaz.
Ha meghallja a denevér kattogó ultrahangját, amellyel a vadász nagy vonalakban feltérképezi a környezetét, és ha észleli a zsákmányt, a kattogása felgyorsul. Ezzel a zsákmányáról pontosabb képet alkothat, és becélozhatja a leendő vacsoráját. Ez azt jelenti, hogy ha egy zsákmányállat ezt, az eleinte komótos, majd felgyorsult kattogó ultrahangot észleli, akkor sejtheti, hogy bajban van.
A kutatók ugyanilyen típusú és sorrendű kattogást játszottak le 20 fajba tartozó, Arizonában vadon befogott cicindélának. A 20 állatfajból 7 reagált a denevér támadásának hangjára, mégpedig repülés közben a szárnyfedőik hátrafelé fordításával. A bogarak repüléskor a szárnyfedőiket előrefelé húzzák, félre a szárnyak útjából, ezt a nagyobb, lassan repülő bogarakon bárki megnézheti például a hamarosan kezdődő szarvasbogár-szezonban.