Ultrahanggal védekezik egy bogár

2024.05.24.

A denevérek ultrahang segítségével derítik fel zsákmányuk hollétét, számtalan zsákmányállatuk megtanulta érzékelni e hangokat – egy cicindéla azonban még egy lépéssel továbbment.

A denevérek zsákmányai különféle stratégiákkal válaszolnak az ultrahangos vadász közeledésére, ám ezek jórészt passzív módszerek, a cicindélák azonban továbbléptek. Ezekről a különösen szép, futrinkaféle bogarakról egy új, a Floridai Természettudományi Múzeum által bemutatott kutatás azt derítette ki, hogy ők maguk aktívan, saját ultrahang-válasszal reagálnak a denevérekre.

A cicindélák gyakran a forró talajú, homokos vagy köves területek kis termetű ragadozó bogarai, amelyek hosszú lábaikon futkosva közlekednek elsősorban. Testük fémes fényű, elegánsan színes, ezért igen szép, mutatós állatkák.

Az arizonai cicindélák egyike. Forrás: iNaturalist

A hangokról évtizedek óta tudtak a szakemberek, azt azonban nem értették, pontosan mi ebből a bogár számára a haszon, ugyanis úgy tűnik, mintha a saját ultrahangjuk inkább segítené a denevéreket abban, hogy rájuk találjanak. Ez pedig nyilvánvalóan nem érdeke egy zsákmányállatnak.

Az éjjeli lepkék (ezek tartoznak a denevérek étlapján a főételek közé) mintegy 20 százaléka képessé vált arra az evolúciója során, hogy ultrahangot bocsásson ki a denevér ultrahangjára válaszként, afféle jelzavarásként használva azt. A kutatóknak most azt sikerült igazolniuk, hogy a cicindéla ugyanilyen eszközt alkalmaz.

Ha meghallja a denevér kattogó ultrahangját, amellyel a vadász nagy vonalakban feltérképezi a környezetét, és ha észleli a zsákmányt, a kattogása felgyorsul. Ezzel a zsákmányáról pontosabb képet alkothat, és becélozhatja a leendő vacsoráját. Ez azt jelenti, hogy ha egy zsákmányállat ezt, az eleinte komótos, majd felgyorsult kattogó ultrahangot észleli, akkor sejtheti, hogy bajban van.

A kutatók ugyanilyen típusú és sorrendű kattogást játszottak le 20 fajba tartozó, Arizonában vadon befogott cicindélának. A 20 állatfajból 7 reagált a denevér támadásának hangjára, mégpedig repülés közben a szárnyfedőik hátrafelé fordításával. A bogarak repüléskor a szárnyfedőiket előrefelé húzzák, félre a szárnyak útjából, ezt a nagyobb, lassan repülő bogarakon bárki megnézheti például a hamarosan kezdődő szarvasbogár-szezonban.

Tovább az eredeti cikkre…