A tavasz eljövetele ünnep az élővilág számára. A tél szorítása után fellélegezhet a természet, a hosszabbodó és egyre melegebb nappalok nyomán egyre aktívabb élőlényekkel, egyre nagyobb sokadalommal találkozhatunk a természetben.
A tavasz a legtöbb élőlény esetében a párválasztás, szaporodás időszaka is egyben.
Egy napsütéses séta alkalmával a talajon villámgyorsan keresgélő majd tovaröppenő homokfutrinkák példányaival lehet találkozni, találkozhatunk, amint zsákmányra lesnek. Ugyanígy tesznek a reggeli napfürdőzés után a zöld gyíkok fiatal példányai is.
Az erdők talaján kora tavaszi hagymás-gumós növények virítanak. Lenyílóban a hóvirág, de a keltikék és tyúktaréjok most kezdenek igazán tündökölni. A virágokat pedig méhek és poszméhek népes serege látogatja, kihasználva a tavaszi táplálékforrást. A lágyszárú növényeket nünükék rágják, petéktől duzzadó hatalmas potrohuk ilyenkor látványos.
Ha már a nünükénél tartunk, bemutatjuk ennek a rovarnak a különleges egyedfejlődését. Az állatok kora tavasszal jönnek elő rejtekhelyükről, majd mohón táplálkozni kezdenek, párt keresnek és párosodnak, azután a hímek el is pusztulnak. A nőstények üreget ásnak a laza talajba, ahová petéiket lerakják. Nagyjából egy hónap alatt a peték kikelnek és a kicsiny lárvák virágokra másznak fel. Miközben a virágot látogató vadméhek a virágport gyűjtik, a karmos lárvák felkapaszkodnak annak testére. Rövidesen a taxit megköszönve a méh által készített sejtben landolnak, ahová a lárvák eredetileg is megérkezni szándékoztak.
A nünüke lárvája először elfogyasztja a méh petéjét, majd a mézen élve cseperedik fel. Ahhoz, hogy kifejlett imágó legyen, mindkét táplálékféleségre szüksége van. Ha nyitott szemmel járjuk a természetet, és egy-egy szál virághoz, bogárhoz közelebb is hajolunk, akkor nap, mint nap hasonló érdekességekkel találkozhatunk.
Írta: Magos Gábor – természetvédelmi őrszolgálatvezető
A cikk borítóképét készítette: Kis Csaba (Sárga tyúktaréj)