Szó szerint jobban főhet és fájhat majd a fejünk. Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései

2023.05.23.

ForrásMásfél fok; Szabó Amanda Imola – Meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője.

2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is. A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért. A felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a finomszemcsés szálló por (PM2.5) részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével. A légszennyezettség megszüntetése, a kül- és beltéri levegőminőség javítása, valamint a globális felmelegedés általános mérséklése mellett elengedhetetlen a szintén sérülékeny egészségügyi ellátórendszer felkészítése, mert e nélkül az alkalmazkodás is elképzelhetetlen.

A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus megbetegedésekkel, például szív- és érrendszeri panaszokkal élőkre. Amellett, hogy az emberi tevékenység hatására:

  • gyakoribbak a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások,
  • új fertőző betegségek jelenhetnek meg és a már ismertek új területeken terjednek,
  • hosszabb és intenzívebb allergia szezonokra kell készülni,
  • növekszik a szennyező anyagok koncentrációja a vizekben, ami hozzájárul a víz szállította, például gyomrot és bélrendszert támadó fertőzések terjedéséhez,
  • gyakoribb a poszttraumás stressz, depresszió és a klímaváltozás okozta szorongás, a klímaváltozás hatására

súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei.

Az orvosmeteorológia az adatgyűjtés és annak feldolgozhatóságából eredő nehézségek (kórlapok digitalizációjának hiánya, személyiségi jogok okozta akadályok az adatközlésben) valamint például a kutatáshoz szükséges információk szubjektív jellege (ki mit érzékel erős vagy gyenge fejfájásnak) miatt egy igen bonyolult és nehezen kutatható, de annál fontosabb tudományterület.

Egy, a rangos Neurology folyóiratban megjelent, 364, a éghajlatváltozásról, a szennyező anyagokról, a hőmérsékleti szélsőségekről és a neurológiai betegségekről szóló tanulmányt megvizsgáló és értékelő kutatás szerint

a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis-multiplex fellángolásával.

A tanulmány írói hangsúlyozzák, hogy az egészségügyi problémák nem egyetlen kockázati tényezőhöz köthetőek, például az időseket általában jobban érintik a hőség okozta hatások, részben az életkoruk miatt, de sok esetben azért, mert egyedül élnek és nem fogyasztanak elég folyadékot. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszer- és vízellátás bizonytalanságának hatása is jelentős lehet az idegrendszert érintő megbetegedésekre, így az ilyen jellegű kutatások is elengedhetetlenek lennének.

Még fejfájósabb évtizedek jöhetnek

A szélsőséges időjárási események, mint a hőhullámos időszakok, hidegbetörések és extrém szelek már napjainkban is egyre gyakrabban és intenzívebben következnek be és várhatóan a jövőben tovább fokozódnak. Az emberi test hőszabályozó mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek alkalmazkodnak a környezeti hőmérséklethez, és fenntartják a normál belső testhőmérsékletet a fiziológiai funkciókhoz. A hőmérséklet ingadozások ezért megzavarják, súlyosbíthatják az emberi szervezetet érintő problémákat.

Bár a migrénes és más típusú fejfájások és az időjárás kapcsolata még napjainkban is egy nehezen kutatható területe a humánmeteorológiának, de

az eddigi vizsgálatok azt sugallják, hogy az időjárás változások kiválthatnak fejfájást.

Egy tanulmányban kimutatták, hogy 5 °C-os hőmérséklet-emelkedés a migrén miatti sürgősségi osztályon történő látogatások kockázatának 1%-os növekedésével jár együtt. Egy másik tanulmány kutatói a hőmérséklet mellett számos időjárási változót vizsgáltak, mint például a páratartalom, a légszennyezettség és a légköri nyomás változása, és arra a következtetésre jutottak, hogy

a magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb légköri nyomás összefüggésben áll többféle fejfájás nagyobb kockázatával, nem csak a migrénnel.

Továbbá az egyre gyakrabban előforduló extrém hőség hatására bekövetkező hőguta tünetei közé tartozik az erős izzadás, forró és száraz bőr, hányinger és hányás mellet az erős fejfájás is.

Egyes kutatások szerint a különböző időjárási paraméterek és légszennyezettségi mutatók szezonálisan eltérő módon befolyásolják a fejfájásos panaszok gyakoriságát. Amerikai orvostudományi kutatóintézetek és kórházak tudósainak egy tanulmánya alapján az amerikai felnőttek 14%-át érinti a migrénes fejfájás. Az esetek közül

a relatív páratartalom a meleg évszakban, míg a közlekedéssel összefüggő légszennyező anyagok a hideg évszakban voltak valószínűleg hatással a migrén kialakulására.

A már említett Neurology tanulmányban az éghajlatváltozás hatására fokozódó szélsőséges időjárási események hatása mellett értékelték a légszennyezettség fejfájással és más egészségügyi problémákkal kapcsolatos hatásait. A felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a PM2.5-részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével.

A külső környezeti hatások mellett a belterek és a munkahelyek környezeti vonatkozásai szintén szerepet játszanak a migrénes tapasztalatokban. Mivel a különböző megbetegedéseknek így a migrénnek is jelentős negatív gazdasági hatása lehet, így például

a beltéri levegőminőség és hűtő- és fűtőrendszerek korszerűsítése javíthatja a migrénnel küzdő munkavállalók munkahelyi teljesítményét.

Sérülékeny egészségügyi rendszerrel nincs esély az alkalmazkodásra

Az erős fejfájás, például migrén már napjainkban is jelentősen megnehezíti sokak életét. A KSH 2019-es adatfelvételének eredményei alapján csak az orvos által megállapított krónikus migrén a megelőző évben a betegek 4,4%-án fordult elő. Emiatt és más megbetegedések jelenlegi és a jövőben fokozódó előfordulása miatt a klímaváltozás egyre növekvő kihívásokat okoz a hazai (és minden ország) egészségügyi rendszere számára. A hazai egészségügyi rendszer kihívásait összegző Éghajlatváltozás és Egészség Jelentés szerint jelentős kockázatot jelenthet többek között:

  • az új betegségek megjelenése,
  • a betegstruktúra megváltozása,
  • a betegforgalom, különösen a sürgősségi ellátást igénylő esetek betegforgalmának növekedése.

Valamint az éghajlatváltozás és a rendkívüli időjárási események miatt az egészségügyi intézmények működőképessége és az egészségügyi dolgozók egészsége is veszélybe kerülhet. A megoldások és alkalmazkodási lépések részét képezi:

  • az egészségügyi és szociális ellátó intézmények és a személyzet célzott felkészítése,
  • a lakosság egészségismereteinek a bővítése
  • klímaváltozás egészségkockázatainak kommunikációja.

Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztető-rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség.

Mint annyi más esetben, itt is pozitív szinergiák sokaságát adná, ha komolyan vennénk az épületeink mélyfelújítását, ami nemcsak Magyarország (és a világ) jelentős dekarbonizációjához járulna hozzá, de érdemben javítaná a benne lakók életminőségét is, például a jobb beltéri levegőminőség hatására. Egészségügyi kockázatok tömege bizonyítja, hogy nem lehet fenntartani azt a szennyezésparadoxont, hogy bár a légszennyezés mérsékli a globális felmelegedést, de közben belebetegszünk és korábban halunk meg miatta.

Az alkalmazkodás mellet az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében csökkenteni kell az egészségügyi és szociális szektor karbonlábnyomát, továbbá erősíteni kell alkalmazkodóképességét a fenntartható fejlődési célokkal összhangban.