Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Az elmúlt napokban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el állományaikat a Kiskunsági Nmezeti Park munkatársai.

Fügekaktusz Kéleshalomnál a gyepen
Fügekaktusz a gyepben Kéleshalomnál. Fotó: Czitor Bea

A kaktuszok – egy faj kivételével – az Amerikai kontinensen honosak, napjainkra a télálló fajták a hazai kertekben is kedvelt dísznövényekké váltak. A kaktuszok több nemzetségének képviselői között is találunk olyanokat, amelyek Európa mediterrán vidékein özönfajjá váltak. Azt pedig már tudjuk, hogy az a faj, ami már valahol veszélyes özönfajjá vált, jó eséllyel máshol is az lesz. A fügekaktusz vagy más néven medvetalpkaktusz (Opuntia fajok) és más bokorkaktuszok (Cylindropuntia fajok) példányait sajnos már több helyen is megtalálták az országban a természetvédelmi őrök és a természetjárók, többek között a Pilisben, a Vértesben és a Kiskunságban is.

Ezek a fajok jól tűrik a téli mínuszokat, így jó vízáteresztésű talajra és napos helyre kerülve gyorsan megvetik a lábukat, szaporodásnak indulnak és telepeket képeznek, kiszorítva maguk körül minden más növényt.

A Duna-Tisza közén Ágasegyházán, Kunbaracson, Kunadacson, Tázláron és a Kéleshalmi-homokbuckákon is találtunk már állományokat.  A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy eltávolítjuk őket, ahogy tettük ezt az elmúlt napokban is Kéleshalomnál és Tázlárnál.

2021. február 18-án Kéleshalom külterületén számoltunk fel egy néhány négyzetméter kiterjedésű kaktuszállományt az egyik homokbucka tetején. Három fajt is találtunk benne: két fügekaktusz (Opuntia phaeacantha, Opuntia cymochila) és egy bokorkaktusz (Cylindropuntia imbricata) fajt. Nem tudni, hogyan kerülhettek a buckák közé, mivel a település több km-re, és a legközelebbi földút is több száz méterre van a helyszíntől. Február 22-én pedig Tázlár közelében kezdtük meg egy állomány eltávolítását, itt is fügekaktuszt, az Opuntia humifusa fajt találtuk meg.

A kaktuszokat manuálisan, kézzel és ásóval távolítottuk el a gyepről. Az ilyen területeket a következő években is ellenőrizni kell, mivel apró, szemmel szinte észre sem vehető sarjak még maradhattak.

Gyepről eltávolított fügekaktusz Tázláron
Gyepről eltávolított fügekaktusz (Opuntia humifusa) Tázláron. Fotó: Czitor Bea

Hogyan kerülnek a kaktuszok a természetbe? Gyakran kertből vagy temetőből kivadulva jutnak ki a környező gyepekre, vagy zöldhulladékként kerülnek a területre, esetleg szándékosan ülteti ki valaki feleslegessé vált növényeit. A hajtásdarabok könnyen legyökeresednek, de magról is terjedhet.

A kaktuszok a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfajok, amelyek élőhelyfoglalásukkal kiszorítják az őshonos növényeket. Az ilyen fajokat zöldhulladékba sem szabad tenni! Igazgatóságunk javaslata, hogy otthon, a kertünkben is kerüljük az tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonos fajokat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven. Egy remek kiadvány arról, hogy mit ne ültessünk és helyette viszont mit igen: Mi nyílik a kertemben?

Bokorkaktusz Kéleshalomnál
Egy bokorkaktusz faj Kéleshalomnál. Fotó: Czitor Bea
Eltávolított fügekaktusz
Jelentős gyökérzettel rendelkező eltávolított fügekaktusz

Két ládában az eltávolított kaktuszok