Misztikus látvány: halálfejes lepkére bukkantunk Dévaványán
2019.10.03.Halálfejes lepkét meglehetősen ritkán láthatunk a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A napokban a dévaványai Túzokvédelmi Állomáson bukkantunk egy példányra.
A hatalmas éjjeli lepke meglehetősen furcsa helyről, a Túzokvédelmi Állomás kéményéből került elő. Nem véletlenül, ugyanis a kéménybe házi méhek költöztek, erről a lepkéről pedig köztudott, hogy előszeretettel dézsmálja a mézet. A tolvajláshoz kitűnő taktikája van: olyan feromont bocsát ki, melynek hatására „láthatatlanná” válik a méhek számára.
A halálfejes szender a lepkék világának egyik legmisztikusabb képviselője. A mediterrán és a szubtrópusi területek lakója. Kifejlett egyedei, vándorlásuk során időnként Magyarországon is felbukkannak. Sőt előfordul, hogy a nőstények petét is raknak itt, amiből aztán akár 10 centiméteresre is megnövő, sárgászöld alapszínű, kék sávokkal tarkított hernyók fejlődnek ki. Legnagyobb eséllyel a zöldellő burgonyán vagy nadragulyán pillanthatunk meg ilyen nagy, sárgás hernyókat. Télire bebábozódnak ugyan a talajban, de a hazai tájakra jellemző hideget nem bírják, tavaszig megfagynak.
Kifejlett példányaik nagyon látványosak, szépek. Szárnyfesztávolságuk a 12 centimétert is meghaladhatja. Testük erős, hátsó részük szőrös és lekerekített. Elülső szárnyuk feketén erezett és barna, okkersárgás, fénylő foltok, szalagok tarkítják. Hátsó szárnyuk feketén csíkozott. Potrohuk szintén sárga-fekete csíkos. A sárgás halálfejrajzolat a tor felső részén helyezkedik el.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén ez volt az első halálfejes szender megfigyelés. Bár ez a példány kissé kormosan került elő a kéményből, a fajra jellemző halálfej azonban így is jól kirajzolódott rajta.
Fotó: Szegedi Fruzsina
A cikk borítóképét készítette: Gór Ádám
