Egyesek a Föld Naphoz viszonyított helyzete alapján számítják ki az évszakváltásokat, míg mások az éves hőmérsékleti ciklusokat veszik figyelembe. A meteorológusok minden évben március elsején üdvözlik a tavasz érkezését, míg mások azt állítják, hogy a tavasz valójában néhány héttel később kezdődik a napéjegyenlőséggel. Tehát mikor is kezdődnek az évszakok?
Az évszakokat kétféleképpen határozhatjuk meg. Beszélhetünk csillagászati évszakokról, amelyek a Föld Nap körüli forgásának helyzetén alapulnak, és meteorológiai évszakokról, amelyek az éves hőmérsékleti ciklusokon nyugszanak. Mindkettő tavaszra, nyárra, őszre és télre osztja az évet, de mindegyiknél kissé eltérő kezdő és záró dátummal.
Csillagászati évszakok esetében előszőr a napéjegyenlőségről kell szót ejteni, ami félévente, tavasszal és ősszel következik be, amikor a Nap közvetlenül az Egyenlítő fölött helyezkedik el. A napéjegyenlőség idején a bolygó nagyjából fele világos, míg a másik fele sötét. Az új évszak előrehaladtával a Nap helyzete tovább változik és attól függően, hogy melyik féltekén élünk, a napforduló elérkezéséig a nappalok fokozatosan világosabbak vagy sötétebbek lesznek. A napfordulók jelzik az év legvilágosabb és legsötétebb napjait.
Az évszakok mérésének ez a módszere azonban némi kihívást jelent. A napév körülbelül 365,2422 földi nap, ami lehetetlenné teszi, hogy bármely naptár tökéletesen összehangolódjon a Föld Nap körüli forgásával. Ennek eredményeként a csillagászati évszakok minden évben valamelyest eltérő napokon és időpontokban kezdődnek.
A meteorológiai évszakok sokkal egyszerűbbek, mint a csillagászati évszakok. A naptári évet négy évszakra osztják, amelyek mindegyike pontosan három hónapig tart, és az éves hőmérsékleti cikluson alapulnak. A tél az év leghidegebb három hónapját, a nyár a legmelegebb három hónapot, a tavasz és az ősz pedig a fennmaradó átmeneti hónapokat jelöli. A Föld északi féltekéjén ez azt jelenti, hogy az egyes évszakok kezdőnapja március 1. (tavasz), június 1. (nyár), szeptember 1. (ősz) és december 1. (tél). A déli féltekén pedig az évszakok fordítottak, tavasz az ősszel, tél a nyárral cserél helyet.
A meteorológiai évszakok kiszámíthatósága lehetővé teszi a meteorológusok számára az előrejelzésekhez szükséges összetett statisztikai számítások elvégzését és az évszakok egymással való összehasonlítását.
A tavasz első napja tehát nem március 1-je vagy a tavaszi napéjegyenlőség, hanem mindkettő.
