Az elmúlt hetekben több villámárvíz (flash flood) is előfordult hazánkban, amelyre ugyan a korábbi években is láthattunk már példát, de napjainkban egyre gyakrabban hallunk róla. Legutóbb az USA fővárosában, Washingtonban esett le majdnem 1 hónapnyi csapadékmennyiség alig 1 óra alatt, a Fehér Ház sajtószobája is beázott. Miért kapták a villám jelzőt, mi az, ami megkülönbözteti őket a „hagyományos” árvizektől? Mi segíti elő a kialakulásukat és milyen hatásai vannak ránk nézve? A következő néhány sorban ezekre a kérdésekre adunk választ.

Felhőszakadás és villámárvíz Nagyvisnyón – 2019.06.20.

Próbálnak felkészülni rá [a helyi lakosok], de ilyen mértékű esőzésre nem lehet felkészülni.

– nyilatkozta az eljáró önkéntes tűzoltó.

Mi segíti elő a villámárvizek kialakulását?

Tömören összefoglalva: nagyon rövid idő alatt irtó sok csapadék hullik. Azaz, a villámárvizek jellemzője, hogy térben és időben is meglehetősen koncentráltak. Kialakulásuk és lefutásuk csupán néhány órán keresztül tart, térbeli kiterjedést tekintve pedig 10-200 km2-nyi területre gondolhatunk. Általában konvektív eseményekhez köthető a jelenség, amikor pár óra alatt több 10 mm csapadék hullik le és ezt nem képes kezelni, befogadni, megfelelően elvezetni a felszín ilyen gyors ütemben. Továbbá jelentős befolyást gyakorol a villámárvizekre a felszínhasználat, a vegetáció típusa és sűrűsége, a talajtípus és a talaj víztartalma, hiszen ezek meghatározó szerepet játszanak a vízelvezetésben.

Kiemelten veszélyeztett területek a hegy- és dombvidéki régiók, ahol kisebb vízfolyások találhatóak. Mivel a kis csörgedező patakok medre szűk, nem képesek arra, hogy a néhány óra alatt több 10 mm-nyi csapadékot elvezessék, ezért szükségszerűen áradás lép fel a területen. Továbbá a domborzati tényező is fokozza az áradás súlyosságát a gravitáció segítségével. Megjegyezzük, hogy városi területeken is gondot okozhat a hirtelen lehulló sok csapadék, hiszen rengeteg a vízzáró réteg (pl: aszfalt), amely akadályozza a víz beszivárgását.

Villámárvíz az USA fővárosában 2019 július 8-án.

Milyen hatásokkal jár a villámárvíz?

Ami különösen veszélyessé teszi a villámárvizeket, az a sokat emlegetett gyorsasága – hirtelen alakulnak ki, nagy sebességgel mozognak, azonnali a rombolás. Rendszerint váratlan vendégként „kopogtatnak” a házak ajtaján, amely mögött felkészületlen emberek állnak. A természet megrongálását, rovarok és kisebb állatok pusztulását okozhatja. Utak, hidak, házak rongálódhatnak meg, vagy pusztulhatnak el teljesen; emberek válhatnak hajléktalanná. Mezőgazdasági veszteségek léphetnek fel; fertőzések, betegségek alakulhatnak ki. A károk elhárításának anyagi vonzatával, és az életük során felhalmozott javak elvesztésének pszichológiai traumájával is számolni kell. Különösen a lejtős területeken lehet pusztító hatása: ilyenkor jelentős hordalékszállításra számíthatunk, amely kis talajszemcséktől egészen a nagyobb kőtömbökig, faágakig magával sodorhat mindent.

Tehát miért kapta a villám jelzőt a jelenség? Mert nagyon gyors a lefolyása; esetenként hirtelen-árvízként is szokták emlegetni. Éppen ezért, valamint a kis térbeli koncentrálódás miatt, nehéz előrejelezni a villámárvizeket, még operatívan is. Éghajlati skálát tekintve pedig igazi kihívást jelent – jelenleg inkább csak a kiváltó körülmények gyakoriság-, illetve intenzitásváltozására vonatkozó becslésekre támaszkodhatunk. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy hazánkban várhatóan intenzívebb csapadékhullásra számíthatunk, a nyári időszakban pedig a csapadék időbeli koncentrálódására is: kevesebb napon fog ugyanannyi csapadék hullani. A jövőben tehát feltételezhetően nem szívesen látott, de gyakoribb vendégeink lesznek a villámárvizek, mivel hazánk jövőbeli éghajlata úgy tűnik, hogy sajnos kedvezően alakul számukra.

Mit tehetünk? [szerk.]

Azon túlmenően, hogy mérsékeljük az éghajlati válság hatásait, alkalmazkodnunk is kell hozzá, így a villámárvizekhez is. Nagyvárosaink esetében csökkentenünk kell a vízzáró rétegek számát, magyarán szólva “fel kell törnünk a betont”. Ahova csak lehetséges, természetes vízmegtartó felületeket kell telepítenünk, különösen a magasabban fekvő
területeken, amivel megakadályozhatjuk, hogy nagyon gyorsan zúduljon le sok mennyiségű csapadék az alacsonyabban fekvő területekre. Természetesen van az a mértékű és gyorsaságú esőzés, ami ellen ezek az intézkedések sem nyújtanak védelmet, de biztosan enyhébbek lennének a jelenlegi károk.

Kisebb falvakban vagy településeken egyrészt a helyzettel kapcsolatos tudatosságnövelés és egy standardizált cselekvési forgatókönyv segítene, riadólánccal egybekötve. Itt arra kell gondolni, hogy ha ténylegesen riasztást kap valaki – mondjuk a telefonjára -, akkor automatikusan tudni fogja, hogy 5-10 perce van cselekedni. Több LIFE projekt is kísérletezett, kísérletezik hasonló megoldások kialakításával. [szerk.]

Szerző: Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanársegéde