Bár a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáit most zúzmara és dér lepi, a fagyos, téli tájakon mégis találkozhatunk pacsirtákkal.

A mezei pacsirták vonuló madarak ugyan, mégis minden évben jó néhány példány áttelel a Dél-Alföldön. Ha a januári hidegben a pusztai gyepeken, földutakon barangolunk, jó eséllyel felröppenhet előttünk- egy-egy mezei pacsirta. Közismert, hogy a pacsirták egyébként is a legkorábban visszatérő vonulók, rendszerint már Zsuzsanna napján (február 19-én) hallatják gyönyörű hangjukat.

Míg a mezei pacsirták általában a pusztai gyepeken fordulnak elő, addig a búbos pacsirták sokszor a nagyvárosokba is behúzódnak. Gyakran láthatjuk őket a városok forgalmasabb pontjain, ahogyan az út szélén szaladgálnak, élelmet keresnek. A fejük hátulján lévő tollbúbról könnyen felismerhetők. Szívesen tartózkodnak az állattartó telepek közelében, mivel ott több élelmet találnak. A Körös-Maros Nemzeti Park Montág-pusztai Állattartó Telepén például jelenleg is csaknem egy tucatnyi példány tartózkodik. A földön szaladgálva keresik az elhullott magokat és a hideg ellenére esetleg előmerészkedő rovarokat.

A túzokokhoz hasonlóan a téli időszakban a pacsirták is szívesen csipegetik a zöld repcehajtásokat.

A fotókat Lovászi Péter készítette.

A cikk borítóképét készítette: Heincz Miklós (Mezei pacsirta)