Két hektáron termeszt homoktövist egy balástyai házaspár, kétévente 15-20 tonna gyümölcsöt szüretelnek. Hiába ez az egyik legegészségesebb növény, a hazai termés 90 százaléka külföldre kerül, itthon ugyanis még nem értékeljük kellőképpen.
Bár a homoktövist egészségre gyakorolt hatása miatt egyesek csodanövényként emlegetik – többek között immunrendszer-erősítő, segít az ideális testsúly megtartásában, csökkenti a vércukorszintet, késlelteti az öregedést, lassítja az érelmeszesedést és gátolja a hajhullást –, hazánkban még mindig viszonylag kis területen foglalkoznak a termesztésével.
Dél-Magyarországon az egyik legnagyobb ültetvény a balástyai tanyavilágban, Kiss László biokertészetében található. 2011-ben azért telepítette ide feleségével az első cserjéket, mert nagyon értékesnek és egészségesnek találta a nagy beltartalmi értékű, C-vitaminban gazdag gyümölcsöt. Két gyermeket nevelnek, akik rendszeresen isszák a homoktövisből készült gyümölcslevet, és a téli időszakban sem betegednek meg.
A homoktövis kétévente terem. Bár nem igényel növényvédelmet, év közben pedig különösebb gondozást sem, a betakarítási időszak „kárpótolja” a termesztőket: a gyümölcs hirtelen érik be, ezért egyszerre kell nagy mennyiségeket leszedni.
Két hektáron termeszt homoktövist a balástyai házaspár – Fotó: delmagyar.hu/Kuklis István
Az ágak szedés után szinte rögtön fagyasztóba kerülnek. Így a gyorsan romló bogyók nem tudnak erjedésnek indulni, és a leszedésük is sokkal egyszerűbb, mert nem sérülnek.
László felesége, Kiss-Kovács Orsolya számtalan formában fel tudja dolgozni a homoktövist. A préselt velőt hígítva ivóléként lehet fogyasztani, mézzel édesítve. Készít gumicukrot, a gyümölcs magjából pedig magőrleményt, amelynek semmi íze nincsen, de rendkívül gazdag ómega-3 zsírsavakban és rostokban.
A házaspár tapasztalatai szerint egyre többen kezdik felfedezni ezt a gyümölcsöt, éttermekben is használják, bizonyos cégek immunerősítőnek viszik a kollégáiknak, tavaly pedig az iskolagyümölcs-programba is bevették a homoktövist.
László szerint hazánkban valahogy még mindig nem becsüljük meg ezt a növényt, nem úgy, mint a skandináv országokban, ahová Magyarországról 90 százalékban feldolgozatlanul kerül a homoktövis az ottani élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar számára.
Fotó: delmagyar.hu/Kuklis István
Kiss Lászlóék kétévente 15-20 tonna gyümölcsöt szüretelnek, s mivel ezt a mennyiséget a kiskereskedelem nem tudja felvenni, ők is igyekeznek a nemzetközi piacon értékesíteni. Tavaly Németországba és Litvániába adták el a homoktövist, és mivel kistermelőként nehéz külföldi piacokra betörni, ezért más, környékbeli termesztőkkel fognak össze, hogy együtt értékesítsék.
