Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

2020.05.14.

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a napi ajánlott fogyasztását.

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmányban jelent meg a Sheffield Egyetem Fenntartható Élelem Intézetének kutatási eredménye, mely szerint nagy lehetőség van a városi mezőgazdaságban, hogyha megfelelően feltérképezik az erre használható zöld és szürke területeket.

A kutatáshoz használt Sheffield városát más brit városokhoz hasonlóan hozzávetőlegesen 45 százalékban alkotja valamilyen zöld terület – park, veteményes, kert, út menti zöld sáv vagy erdő.

Az összes zöld terület 38 százaléka magánkézben lévő kert, ami alkalmas lenne a növénytermesztésre, és mindössze 1,3 százalékuk veteményes, amelyen valóban zajlik ilyen tevékenység. Műholdas felvételek vizsgálata szerint a parkok és a zöld sávok 15 százaléka szintén alkalmas lenne növénytermesztésre.

Összességében egy sheffieldi polgárra 98 négyzetméternyi termőterület jutna, és ha mindet megfelelően kihasználnák, azzal 709 ezer embernek (a helyi lakosság 122 százalékának) tudnák biztosítani az ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztást.

10 százalékos kihasználás mellet is 87 ezer sheffieldi embernek jutna elég növényi táplálék.

Fotó: asratio.hu

Az Egyesült Királyságban az otthoni növénytermesztés azért is fontos kérdés, mivel az ott fogyasztott zöldségeknek csupán az 53, a gyümölcsöknek pedig a 16 százaléka származik az ország területéről.

A tanulmány készítői a „talajmentes” növénytermesztés lehetőségeit is megvizsgálták, vagyis a folyékony tápoldatból a tetőkön való növénytermesztést vagy a haltenyésztést és növénytermesztést kombináló aquapóniát, mely megoldások nagy előnye, hogy megfelelő kivitelezéssel akár egész évben működhetnek.

A városban 32 hektárt borít lapos tető, amely mindössze fél négyzetmétert jelentene emberenként, ám a talajmentes növénytermesztési technikák nagy terméshozama miatt ezt a lehetőséget sem szabad lebecsülni.

A paradicsomtermesztés például a lapos tetők háromnegyedének felhasználása mellett a város fogyasztásának akár a 60 százalékát is fedezni tudná.

A kutatók kiemelték, hogy a brit élelmiszer-ellátási lánc sebezhetőségét jól mutatja a brexit és a COVID-19-járvány miatt beszűkülő kereskedelem is.

A csapat szerint a megvalósításhoz komoly kulturális és társadalmi változásokra, valamint a kormányok és a helyi közösségek szoros együttműködésére lesz szükség.