A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén április elejétől hallhatjuk a hantmadarak énekét. A telelőhelyükről elsőként visszatérő hímek után a tojók is megjelentek az ismert költőhelyeken. 

A hantmadár nyílt területeken fordul elő, kedveli a rövidfüvű, pusztai élőhelyeket. Utak, csatornák mentén, szántóföldeken, legelőkön, állattartó telepek és gulyaállások környékén rendszeresen megtalálható, de nem gyakori madárfaj.  A telet Afrika szavannáin tölti. Tavasszal előbb a hímek érkeznek meg, s mivel területhűek, ezért rögtön el is foglalják és védik az előző évi revírjüket. Jellegzetes, nagyon szép énekükkel, fekete-fehér mintázatú tollazatukkal és látványos nászrepülésükkel hívják fel magukra a figyelmet. A tojók a nász időszakában is szerényebb színezetűek.

Hantmadár hím. Fotó: Őze Péter

A hantmadarak szívesen kiülnek egy kiemelkedő pontra, például egy régi villanypásztor-karóra, ott énekelnek és figyelik a rovarokból, pókokból, férgekből, csigákból álló zsákmányukat.

Évente csak egyszer, április-májusban költenek. A fészket a tojó a talajra, vékony fűszálakból építi, tollakkal vagy szőrökkel béleli. Öt-hat tojást rak, melyeken csak ő kotlik. A hím a kotlás idején egy kiemelkedő ponton énekel és őrködik. A fiókák kéthetes korukban távolodnak el fészektől, az etetésükben mindkét szülő részt vesz.

Hantmadár tojó. Fotó: Őze Péter

Az őszi vonulás fő ideje augusztus második fele és szeptember, de októberben is láthatunk még vonuló hantmadarakat.

A cikk borítóképét készítette: Gömbös Dániel (Hantmadár)