A növények szén-dioxid-megkötő tulajdonságait igyekezne felpörgetni CRISPR génszerkesztési technikával egy amerikai kutatócsoport.
A CRISPR/Cas9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért 2020-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna amerikai kutató alapította meg az Innovative Genomics Institute (IGI) nevű kutatócsoportot, amely nemrég indította el az üvgházhatást okozó szén-dioxid mennyiségének csökkentésére irányú kísérleteit – számolt be róla az MIT Technology Review nyomán a Qubit.
Az IGI kutatásában a növényekre, azon belül is mezőgazdasági haszonnövényekre koncentrál, amelyek a fáknál sokkal gyorsabban nőnek, és így a kutatók fel tudnák gyorsítani a tesztelési folyamatot.
Elképzeléseik szerint a génszerkesztéssel a fotoszintézis folyamatába nyúlnának bele, hogy a növények gyorsabban növekedhessenek.
A folyamatban szerepet játszó enzimek megváltoztatásával a kutatók azt remélik, hogy a növények képesek lesznek mellőzni az energiaigényes mellékreakciókat, beleértve az olyanokat is, ahol konkrétan szén-dioxid keletkezik.
A fotoszintézis azonban csak az érem egyik oldala: a szén talajban tartása legalább ennyire fontos lenne. Emiatt a kutatók hosszabb és mélyebbre hatoló gyökérrendszerekkel ruháznák fel a növényeket, mivel ha egy növény elpusztul, és gyökerei mélyen a talajban vannak, sokkal kevésbé valószínű, hogy a szén valamilyen formában újra a levegőbe kerüljön.