Bolygónk ökoszisztémáinak életében kulcsfontosságú szerepe van a víznek. Azon túl, hogy a földi élet alapja, a felszín 71%-át borítja, nem véletlenül hivatkozunk otthonunkra a Kék Bolygóként. Így aztán túlzás nélkül nevezhető az egyik legfontosabb környezetvédelmi és fenntarthatósági feladatnak vizeink – a tengerek, a folyóvizek és a tavak – védelme. A szerteágazó kölcsönhatások miatt ez a munka csak integrált szemlélettel lehet eredményes, határokon átívelő összefogás szükséges hozzá.
Szennyezett folyók táplálják a tengert
Európában az édesvizek többsége jó minőségűnek mondható. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt évtizedekben szinte teljesen megvalósult a szennyvizek tisztítása, fejlődött a hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaságban használt műtrágyák felhasználása is hatékonyabbá vált. Sajnos azonban nem mindenhol ilyen rózsás a helyzet. A világ számos pontján a kevésbé fejlett infrastruktúra miatt és a környezetvédelmi szabályozások hiányában az emberek hulladéklerakóként és szennyvízcsatornaként használják a folyókat.
Érdekesség, hogy a világ legszennyezettebb folyói nem a nagy folyamok közül kerülnek ki, sőt, legtöbbüknek még a nevét sem hallottuk. Egy tanulmány szerint például a Fülöp-szigetek fővárosán keresztül folyó, mindössze 25 km hosszú Pasig szállítja a folyókból a tengerekbe kerülő összes műanyaghulladék 6,4%-át. A problémát jól szemlélteti a jávai Ciliwung is. A folyó vízgyűjtő medencéje 275-ször kisebb, mint az európai Rajnáé, de – annak ellenére, hogy utóbbi vízgyűjtőjén 75-ször több műanyagszemét keletkezik – az indonéz folyó akár 100-szor több műanyagot önt a tengerbe.
Egy korábbi tanulmány szerint a mangroveerdők 54%-a olyan folyók 20 km-es körzetében található, melyek évente több mint 1 tonna műanyagszemetet juttatnak az óceánba. Az egyébként is veszélyeztetettnek számító, különleges biodiverzitású és jelentős ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó mangroveerdőket súlyosan veszélyezteti a műanyaghulladék.
Felbomló ökológiai egyensúly
A mezőgazdaságban használt műtrágyák, növényvédő szerek és egyéb vegyi anyagok a túlzott használat következtében bemosódhatnak a vízrendszerekbe. A nagy nitrogén- és foszforterhelés a tengerekben algavirágzást okozhat, ami súlyos következményekkel járhat. Az érintett területeken – melyek leggyakrabban a partok közelében, például a folyótorkolatoknál alakulnak ki – szélsőségesen lecsökken a víz oxigéntartalma, ami halálos fenyegetést jelent a tengeri állatok többségére.
Tekintetbe véve, hogy világszerte több mint 6000 folyó áramoltatja vizét – és vele együtt gyakran a tápanyagot – a tengerekbe, nagyon jelentős problémáról beszélünk.
A jövőben a tengerszint emelkedésével újabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Mielőtt azonban a víz elöntené a partokat, jó eséllyel az erózió is nagy területeket harap majd ki a szárazföldből. A part menti erózió globális jelenség, részben ez is a tenger és a folyók kapcsolatára vezethető vissza. Az emberi tevékenység – például a gátak építése – a legtöbb folyón drasztikusan csökkentette az üledék mennyiségét és a természetes áramlását, pedig az üledéknek fontos szerepe van a partok építésében.
Szeretnél többet megtudni?
Ha szeretnél többet megtudni arról, milyen veszélyek fenyegetik a tengereket, és mit tehetünk a megvédésük érdekében, látogass el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Kék Bolygó Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra!
Az esemény egyedülálló élményeket, tartalmát és látványvilágát tekintve is kiemelkedő kiállítást, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programot és interaktív játékokat kínál a fiatalabb generációnak, a nagyközönségnek és az üzletnek egyaránt. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpón!
További részletek: planetbudapest.hu
