Az Északi-sarkvidék műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott régiókéhoz hasonlít
2022.04.06.Egy új tanulmány szerint ráadásul az Arktisz műanyag-szennyezettsége a klímaváltozásra is hatással lehet.
Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék – mikroműanyagok magas koncentrációja található a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is – írták a bremerhaveni Alfred Wegeren Kutatóintézet (AWI) tudósai a Nature Reviews Earth & Environment című szaklapban.
Az AWI kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat. Összefoglalójuk szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ vizeibe. Mivel a műanyag különösen stabil, felhalmozódik az óceánokban, és idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét.
Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik, a hálókat és a köteleket szándékosan dobják a tengerbe, illetve a vízbe vesznek.
Nemcsak a sarkvidéki települések, de távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához. A folyók – köztük Szibéria folyamai – magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben található műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt.
A MIKROMŰANYAGOK A KLÍMÁRA IS HATHATNAK
Sürgős kutatásokra van szükség, mivel az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a mikorműanyagok megváltoztatják a tengeri jég és a hó tulajdonságait – mutatott rá Bergmann.
A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális felmelegedést. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagcsemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, aminek az időjárásra, hosszú távon pedig a klímára is hatása lehet.
Fotó: sodar99/iStock/Getty Images Plus
