A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.
A Pilisi Parkerdő a működését fennállása óta az erdőgazdálkodás és a természetvédelem integrációjára építi, az erdőállományok természetességének megőrzése, javítása érdekében végzi feladatait. E szemlélet és szakmai gyakorlat eredményeként mára a parkerdő kezelésébe tartozó 65 ezer hektár közel 40 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító módszerek segítik a biológiai sokféleség megőrzését.
A 2019-es jubileumi év tartalmas és eredményes volt a parkerdőben.
1) A városi erdők kezelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióik fejlesztése a Pilisi Parkerdő következő szakmai időszakának legfontosabb feladatai közé tartozik.
Idén a főváros több kerületi önkormányzatával együttműködve számos leromlott állapotú budapesti erdőterületet alakított parkerdővé, korszerűsítette infrastruktúráját, bővítve ezzel a városi erdők közjóléti, ökoturisztikai szerepét. Ilyen együttműködés eredményeként újult meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő, a kispesti Kúttó-erdő, a XVI. kerületi Sashalmi-erdő, a II. kerületi Macis játszótér, valamint kézilabdapálya épült a hűvösvölgyi Nagyréten, és kutyafuttató létesült a XVIII. kerületi Halmi-erdőben.
2) A Parkerdő génmegőrző programja elősegíti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben ellenálló, egészséges, fenntartható erdők fennmaradását.
A cél a speciális természeti adottságok között tenyésző kocsánytalan tölgy, olasz tölgy, valamint a molyhos tölgy főfafajú, elegyes erdők génkészletének megóvása. A Visegrádi-hegységben élő, tavaly az év vadvirágának választott kornistárnics fajmegőrzésére ebben az évben külön kezelési tervet dolgoztak ki. A madárvédelmi program keretében idén is több erdészet területén létesültek odútelepek, a Visegrádi-hegységben folyó Dunazugi Denevérkutató Programról pedig külön kiadvány készült. 2019 kétéltűje, a foltos szalamandra fennmaradását és szaporodását a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi fejlesztések biztosítják.
3) A Pilisi Parkerdő részt vesz az Agrárminisztérium által novemberben elindított Országfásítási Programban, amely hivatalosan a parkerdő területén, Esztergomban kezdődött.
Az erdőgazdaság Pilisjászfalu térségében mintegy 10 hektár erdő, 120 ezer őshonos facsemete telepítésével járul hozzá a programhoz, és felajánlotta, hogy a résztvevő önkormányzatok számára megbízás esetén akár teljes körűen elvégzi az erdőtelepítési és fásítási munkákat.
4) Az UNESCO-projekt részeként novemberben megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a pilismaróti önkormányzat.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum fejlesztéséért létrejött együttműködés célja az ember és a természet összhangjának megteremtése, a környezeti nevelés, az ökoturisztikai szolgáltatások bővítése, valamint a természeti értékek megőrzése.
5) A parkerdő kiemelten fontos feladata a környezeti nevelés,
melynek egyik alappillére az idén fennállása 40. évfordulóját ünneplő Budakeszi Vadaspark, ami májusban korszerű parasztudvarral bővült, így a hazánkban őshonos háztáji állatokat is testközelből ismerhetik meg a látogatók.
A cikk folytatása a magyarmezogazdasag.hu oldalon olvasható tovább.
A cikk borítóképét készítette: Kaszás Gergő (csúcsok)
