Egy új tanulmány szerint az esőerdők az elmúlt évtizedekben veszítettek szén-dioxid-megkötő képességükből, a tajga növényzete ugyanakkor egyre több üvegházhatású gázt nyel el.

Az emberi tevékenységből származó szén-dioxid 30 százalékát a föld, pontosabban a az üvegházhatású gázból építkező növényvilág növekedése vonja el a légkörből. Sokáig a trópusi esőerdők számítottak a legnagyobb természetes szénelnyelőknek, mára azonban megváltozott a helyzet.

Egy nemzetközi kutatói gárda részvételével megvalósított alapos kutatás azt vizsgálta, hogy 1992 és 2015 között melyik növénytársulások milyen mértékben járultak hozzá a légköri szén-dioxid megkötéséhez.

A FŐSZEREPLŐK VÁLTOZATLANOK

A vizsgált időszakban a növényzet által megkötött szén-dioxid mennyisége nőtt. Ebben a tajga és az esőerdő változatlanul vezető szerepet játszott – a megkötött COtöbb mint fele ehhez a két élőhelytípushoz kapcsolódott. A hangsúlyok azonban eltolódtak:

az erdőirtás hatására a trópusi területek növényzete vesztett szén-dioxid-megkötő képességéből, a boreális erdők teljesítménye ugyanakkor fokozódott.

A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelentetett tanulmány szerzői szerint a tagjában tapasztalható folyamatok okai nem egyértelműek. A kutatók a földhasználat és az időjárás megváltozását, illetve a szén-dioxid-többlet növekedést serkentő hatását sejtik a háttérben.

Jelenleg a fenyveseknek kedvez a helyzet – Fotó: NPS Photo

Carbon Brief összeállításában megszólaltatott szakértő ugyanakkor rámutatott: elképzelhető, hogy a szén-dioxid-bőség hatására gyorsabban növekvő fák élettartama rövidebb lesz, így a kezdetben kedvező folyamat pár évtized alatt akár a visszájára is fordulhat.