A vikingek kivágták, a modern ember visszaülteti az izlandi erdőket
2019.07.30.Mielőtt a vikingek elfoglalták volna Izlandot, a szigetet sűrű erdő borította. A harcosok azonban kopár sivataggá változtatták, és most egy nemzet küzd azért, hogy újra bezöldítsék.
Európa legkevésbé erdősült országa Izland. Valóban kevés a fával borított terület, és ezek életkora is igen alacsony, így a helyiek gyakran viccelődnek azzal, hogy
ha eltévednek az erdőben, elég csak felállniuk és máris kitalálnak.
A phys.org írása szerint amikor a IX. század végén a vikingek felkerekedtek, és Norvégiából a lakatlan észak-atlanti szigetre vetődtek, annak több mint negyedét erdő – főként nyírfa – borította. Egy évszázad sem kellett hozzá, hogy a letelepedők ennek 97 százalékát kivágják, mivel szükségük volt a faanyagra a házépítéshez, a területre pedig a legeltetéshez.
Fotó: phys.org
Az erdőtelepítés során egyrészt a szélsőséges időjárás, másrészt a talajt időről időre beborító lávafolyamok és vulkáni hamu nehezíti a csemeték megmaradását.
Jelenleg a sziget felszínének 0,5 százalékát borítják erdők. Fák hiányában nincs más vegetáció, amely megvédené a talajt az eróziótól, tárolná a vizet, így hiába az ország északi fekvése, az elsivatagosodás óriási méreteket ölt.
Az újraerdősítés már az 1950-es évek óta zajlik, de különösen az 1990-es évek óta sikerült a sziklás felszínt kicsit zöldíteni. Hafnarsandurban, Izland egyik leginkább erodált talajú, bazalttal és fekete homokkal borított területén a hatóságok az Izlandi Erdészeti Szolgálatot bízták meg azzal, hogy a holdbéli tájat erdővé változtassák.
Egy finn eredetű, cső alakú ültető eszközzel, a piros színű „pottiputkival” felfegyverkezve csavarttűjűfenyő- és szitkaluccsemetéket ültet az Izlandi Erdészeti Szolgálat egyik munkatársa Thorlakshofn város közelében – Fotó: phys.org
Az újraerdősítési munka célja, hogy stabilizálják a talajt. Két észak-amerikai örökzöld fafaj segítségével remélik, hogy megállíthatják a várost rendszeresen fenyegető porviharokat.
Annak ellenére, hogy a nyír az egyetlen honos faj, mely alkalmazkodott a talajviszonyokhoz, az erdőtelepítések során mégis több más fafajt részesítenek előnyben. Ennek az az oka, hogy a nyír nem egy „produktív faj”, s az izlandi szakemberek úgy gondolják, hogy
ha más célokat is meg akarnak valósítani, mint a gyors szénmegkötés vagy a faanyag-előállítás, akkor többre van szükségük, mint az egyetlen őshonos fajból álló monokultúrák.
Több tucat faiskolát hoztak létre országszerte, hogy segítsék a szigetállam újraerdősítését. Például Kvistarban, Reykjaviktól 100 kilométerre évente 900 ezer fenyő- és nyárfacsemetét nevelnek. Ezek a fák eredetileg Alaszkából érkeztek, de mára már saját 30, 40, 50 éves fáik vannak, melyekről szaporítóanyagot gyűjthetnek a kertészek.
Fotó: phys.org
Mivel az izlandi talaj nitrogéntartalma alacsony, a fák fejlődése igen lassú, növekedési rátájuk mindössze tizede az amazonasi esőerdőkben élő társaikénak.
Az izlandi kormány 2018 szeptemberében nyilvánosságra hozott klímaakciótervében az erdősítést jelölte meg prioritásnak.
A fák szénmegkötését az ország egyik legfontosabb fegyverének tartják a klímaváltozás elleni harcban.
Ami a leginkább hátráltatta az erdők növekedését eddig, az az alacsony hőmérséklet és a hideg nyarak voltak, ami épp a klímaváltozással változhat.
A melegedésnek köszönhetően a fák növekedése gyorsul, ezzel pedig gyorsabban kötik meg a szén-dioxidot.
2015 óta 3-4 millió facsemetét ültettek el Izlandon, mely 1000 hektárnyi erdőnek felel meg. Ugyanezen időszakban Kína 7 millió hektárnyi erdőt ültetett.
