A műanyag benne van az esőben, a hóban, az óceánokban és az emberi szervezetben is
2019.08.14.A műanyag volt a legutolsó dolog, amire Gregory Weatherbee gondolt, amikor mikroszkóp alatt elemezte a coloradói Sziklás-hegységben gyűjtött esővízmintákat. A kutató leginkább talajrészecskékre és ásványokra számított, ehelyett sokszínű, mikroszkopikus műanyag szálakat, szemcséket és szilánkokat talált.
A felfedezést bemutató tanulmány komoly kérdéseket vet fel a levegőt, a vizeket és a talajt globálisan szennyező műanyag mennyiségét illetően.
Fotó: shutterstock.com
A szerző szerint a legfőbb megállapítás, hogy jóval több műanyag vesz minket körül, mint amennyit a szemünkkel látunk.
Benne van az esőben, a hóban, része a környezetünknek.
Weatherbee eredetileg nitrogénszennyeződésre vadászott, így a mikroszkópos vizsgálatok eredményei kisebbfajta sokkal értek fel. A műanyagszennyezés ténye ugyanakkor összhangban áll egy másik friss tanulmánnyal, amely a Pireneusok francia oldalán talált műanyagrészecskék alapján felvetette, hogy a plasztikszemcsék a széllel több száz, akár több ezer kilométert is megtehetnek.
Egy-egy coloradói esőcsepp tartalma közelebbről – Fotó: pubs.usgs.gov
Korábbi kutatások találtak már mikroműanyagot az óceán legmélyebb régióiban, az Antarktiszon, delfinek gyomrában és magyarországi folyókban is, sőt egy kutatásból nemrég az is kiderült, hogy egy ember átlagosan negyed kiló műanyagot fogyaszt el évente.
A mikroműanyag-szennyezés nagyrészt a szemétből származik: a plasztikhulladék 90 százaléka nem újrahasznosított, így a természetbe kerülve lassan kisebb és kisebb darabokra hullik.
Mikroműanyagszálak szakadnak le és kerülnek a vízkörforgásba a nem természetes anyagból készült ruhákról is, valahányszor kimossuk őket, emellett számos ipari gyártási folyamat mellékterméke is mikroműanyag – mondta Sherri Mason, a Penn State Behrend főiskola mikroműanyag-kutatója és fenntarthatósági felelőse.
Az apró műanyagszemcsék származási helyének meghatározása lehetetlenség, de Mason szerint majdnem minden, ami műanyagból készült, mikroműanyagokat bocsáthat ki a légkörbe. Ezek a részecskék aztán bekerülnek a vízcseppekbe, amikor esik, onnan pedig a folyókba, tavakba, tengerekbe és a talajvízbe.
