A klímaváltozás miatt, gazdasági megfontolásból, illetve energiaellátásának biztosítása érdekében Dánia úgy döntött, hogy 2050-től teljesen függetlenné válik a fosszilis energiahordozóktól.
Dánia olyan megújuló energiaforrásokra épülő energiaellátó rendszert alakít ki, amellyel 2050-re teljesen kibocsátásmentessé teheti működését. A létrehozni kívánt struktúra alapja, hogy
több alternatív energiaforrás együttes használatával kívánják biztosítani a „zöld” elektromos áram, fűtés és üzemanyag rendelkezésre állását.
Az áramellátás alternatív módon történő biztosításában Dánia élen jár az európai országok között a nap- és a szélerőművek révén. E két megújuló energiaforrás jelenleg is jelentős hányadát adja az ország áramtermelésében, viszont ezt a potenciált stabilan 50 százalékra kívánja emelni a dán állam. A fennmaradó 50 százalékot biomassza-alapú energiatermelés fogja előállítani. A növényimelléktermék-alapú (szalma, faforgács) energiatermelés jelenleg a hőtermelésben is fontos szerepet játszik a biogáz előállításával és elégetésével.
A biogáz emellett a trágya és a lakossági és ipari melléktermékek érlelésével is kinyerésre kerül. Ilyen módon Dánia energiaellátásának 1/3-át a mezőgazdasági hulladékok fogják biztosítani. Ez folyamatos áramellátást jelent az időszakos napelemes és szélkerekes áramtermelés mellett. A napelemek is hozzájárulnak a hőtermeléshez. A hőellátásban a jövőben a geotermikus erőműveknek és a megújuló energiaforrásokkal működtetett hőszivattyúknak is fontos szerepe lesz.
A közlekedés tekintetében két járható utat vetítenek előre. Az elektromos autók térnyerése nem ütközik akadályba a fent bemutatott stabil elektromosáram-termelés miatt. Ugyanakkor vannak olyan közlekedési eszközök, melyeknél nem biztosítható az elektromos üzemű működtetés. Ezekre szintén a biomasszára visszavezethető bioüzemanyag-gyártás nyújthat majd megoldást.