Kristályok, korallok és hópelyhek: a hatszögek a Földön – sőt azon túl is – számtalan szerves és szervetlen anyag szerkezetében köszönnek vissza. De minek köszönheti ez a forma szerteágazó „népszerűségét”?
A hatszög lehetséges előnyein – különösen a méhek lépének formája kapcsán – több ezer éve töpreng az emberiség: Alexandriai Pappus ókori filozófustól Darwinig számos gondolkodót csigázott fel az apró méhek „geometriai előrelátása”, ahogy az előbbi fogalmazott.
Ahogy a ZME Science írása rámutat: ha csak egyetlen formát használhatsz egy sík felület beborítására, az egyenlő oldalú háromszögek, négyzetek és hatszögek jöhetnek számításba.
Ráadásul a hatszögek használata igényli a lehető legkevesebb válaszfalat – így például a lép készítése is kevesebb viaszt és munkát igényel.
A HATSZÖGEK TOVÁBBI LELŐHELYEI:
- A szitakötők szeme, amely az egyik legszabályosabb hatszögekből felépülő felület az állatvilágban.
- A vulkánkitöréseket követően megszilárduló bazalt is gyakran ölt ilyen formát, amit az magyaráz, hogy a hatszögre jellemző 120° vezeti el a legtöbb feszültséget.
- Bár nincs két egyforma hópehely, mindegyik hat él vagy hat csúcs mentén épül fel, ami a formákat létrehozó víz belső struktúráját tükrözi: a víz molekulái hatszögletű elrendezésben tudnak a leghatékonyabban elrendeződni.
- A Szaturnusz körüli hatszögletű felhőrendszer a Naprendszer leglátványosabb ilyen formájú képződménye: hatalmasabb, mint a Föld átmérője.
A hatszög összességében gyakran anyag- és energiatakarékos megoldást jelent, nagyfokú stabilitást eredményez, és hozzátehetjük: meglehetősen tetszetős.
Fotó: Alexey Kljatov/Wikimedia Commons/cc by
