Bolygónkon minden egyes emberre jut mintegy 200 millió rovar, vagyis nagyon sokan vannak, ám igen nehezen megfigyelhetőek.
Nemrégiben a Methods in Ecology and Evolution folyóiratban jelent meg egy kutatási eredmény, amely a rovarok tanulmányozásának egy új módszerét írta le, a kutatást a Science ismertette.
A szakemberek lézeres mérési technikát használtak, lidart, ami a radarhoz hasonló módszer, azonban a lézerfény visszaverődését méri. Ezen technológia a hagyományos terepi munkánál jóval olcsóbb, és a segítségével igen hamar felfedezhető például az inváziós fajok terjedése, vagy épp egyes veszélyeztetett fajok jelenléte.
A módszer ötlete Naomi Pierce-nek, a Harvard Egyetem viselkedésökológus kutatójának a fejéből pattant ki. A szakember és csoportja egy akáciafaj és a vele együtt élő hangyák kapcsolatát vizsgálja Kenyában. Talán ma már jól ismert e kapcsolatrendszer: a fa élelemmel és menedékkel látja el a hangyákat, amelyek cserében megvédik a fát az olyan növényevőktől, mint az elefánt vagy a zsiráf. A helyzetet azonban igen nehéz felmérni, minden egyes fát egyenként kell megvizsgálnia a helyi kutatócsoportnak, nem egyszer fájdalmas hangyacsípések árán. A cél, hogy kiderítsék, mely hangya lakja az adott fát.
A hangyák által átalakított fa felismerhető a lidaros mérések alapján, gépi tanulással pedig automatizálható a felismerés folyamata. Forrás: METHODS IN ECOLOGY AND EVOLUTION
