A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén kibontotta rózsaszín virágait a térség egyik értékes, védett növényfaja, a gumós macskahere.  Ugyanebben az időszakban a délebbre fekvő Csanádi pusztákat a magyar zsálya fehér virágai díszítik.

A gumós macskaherét a botanikusok erdőssztyepp-növényként tartják számon. Elsősorban sztyeppréteken, ősgyepekben fordul elő. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a növény igényli a jobb talajadottságú, mélyebb termőréteget. A Kis-Sárréten a hajdani mocsarak peremén, magasabb térszíneken találjuk állományait.

Virágzó macskahere. Fotó: Biró István

Jellegzetessége, hogy nagyobb kiterjedésű telepeket alkot, amiket vélhetünk egy növény hajtáseredetű szaporulatának, de külön egyedeknek is. Ezzel kapcsolatban genetikai vizsgálatok is indultak. A kis-sárréti állományokból az első levelek megjelenésekor vettek mintát. Amennyiben rovar vagy gomba nem károsítja, a gumós macskahere nagyon látványos virágzást produkál. Június elején már messziről láthatóak magasra növő virághajtásai, melyeken a virágok örvösen helyezkednek el.

Fajgazdag sztyeprét. Fotó: Biró István

A Kis-Sárréten belül főként Mezőgyán határában ismertek nagyobb állományai, de előfordul Geszt és Biharugra határában is. Az idei felmérés során összesen 17 foltot találtunk, melyek becsült kiterjedése összesen 1100 négyzetméter. Legtöbb helyen a növény már június első felében virágzott. Néhány folt várhatóan nem virágzik az idén, ami megszokott jelenség ennél a fajnál és a növény fennmaradását nem befolyásolja. Megállapíthatjuk, hogy a gumós macskahere kis-sárréti állománya stabil, az ismert előfordulási helyek most is élnek és nem fenyegeti veszély az állományokat. Várhatóan egészen június végéig találhatunk virágzó példányokat.

Magyar zsálya. Fotó: Szász Bence

A Csanádi pusztákat járva júniusban jó eséllyel utunkba kerülhetnek valamelyik zsályafaj virágzó példányai. Ebben a térségben a ligeti, a mezei, a bókoló és a magyar zsálya is honos. Egyéves növény, nem minden évben jelennek meg állományai, idén azonban nagy tömegben jelen van mindhárom pusztafolton (Montág-, Királyhegyesi- és Kopáncs-puszta). Legnagyobb tömegben a Montág-pusztán bukkanhatunk rá a növény magas, elágazó, látványos, fehér virágaira. A tövek néhol csoportosan, másutt egyenként, szétszórtan helyezkednek el. Egyes pusztarészeken egy fél hektáros területen akár 600 tő magyar zsálya is előfordul. Nemcsak gyepeken, hanem a bolygatottabb talajokon is megtelepszik.