A Festetics fasor, mint karakteres tájképi elem

2021.02.18.

A 71. sz. főút keszthelyi szakaszán nem tud úgy áthaladni az utazó, hogy tekintetét rajta ne felejtse a tájat messziről uraló kettős feketefenyő fasoron.

Nem csoda, hiszen a közel 140 éves fákból álló fasor az év minden szakában – de örökzöld lévén így télen még inkább – impozáns táji elemként emelkedik ki környezetéből. Ha időnk engedi, érdemes a fasorok között gyalogsétát is tenni, melynek során annak egyedeit közelebbről is megszemlélhetjük. Az évszázados korú fák az idővel és a természettel dacolva, méltóságteljesen kiterebélyesedő koronájukkal magasodnak fölénk.

A fasort az 1880-as években ültették a gróf Festetics család megbízásából a keszthelyi kastélyt és a fenékpusztai majorságot összekötő kocsiút mentén. A fák alsó ágait a fasor teljes hosszában azonos magasságra vágták vissza, hogy a lovaglást, kocsikázást a belógó ágak ne akadályozzák.

A mára történelmi jelentőségűvé vált fasor 1963 óta élvez helyi jelentőségű védettséget, természetvédelmi törzskönyvi száma 19/40/TE/63. De a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében egyedi tájértéknek is számít, mint „kultúrtörténeti, településsel kapcsolatos, zöldfelületi objektum”. Az egyenes vonalvezetésű fasorhoz nem csak a Festetics család neve kötődik. A fasor mentén található a Szendrey-telep, ahol nagy magyar költőnk, Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia született, a major gazdatisztjének gyermekeként. Emlékét szülőháza ma is őrzi. Bartók Béla is hosszabb időt töltött 1906-ban a Szendrey-telep egy másik épületében, környékbeli népdalgyűjtő útja során.

A Fenyves allé néven is ismert kettős feketefenyő fasor nem csak Keszthely város, hanem egész Magyarország egyedülálló természeti, történelmi és táji értéke. A közel 6 km hosszúságú fasor a legidősebb és leghosszabb kettős feketefenyő sor hazánkban. A faállomány természetes elöregedésének ellensúlyozására 1944-ben a fasort felújították. A második világháború után állami tulajdonba került, az idők során állapota erősen leromlott. Mára sajnos az eredetileg elültetett fák egyharmada kipusztult. A megmaradt faegyedek kiemelt védelme így még fontosabb, közös feladatunk. Vigyázzunk rájuk!

Kép és szöveg: Bubics Tamásné – tájvédelem, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Természetmegőrzési Osztály

Felhasznált irodalom: A keszthelyi Fenyves allé – Keszthelyi Környezetvédő Egyesület