A kanadai hőhullámok ismét bebizonyították, hogy egyre gyorsuló felmelegedéssel kell számolnunk

2021.07.30.

Nemcsak a melegedés mértéke, hanem a gyorsasága is okozhatja azokat a hőhullámokat, amelyek hőmérsékleti rekordokat idéztek elő Kanada nyugati részén és Szibériában a múlt hónapban – állapították meg kutatók a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban.

Az eredmények szerint valószínűleg még több forró nap vár az emberiségre a következő évtizedekben. „Mivel a nagyon gyors melegedés időszakát éljük, fel kell készülnünk a gyakoribb forróságra, mely időszakok nagymértékben szárnyalják túl a korábbi rekordokat” – mondta Erich Fischer, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) munkatársa a témában készült ENSZ klímatudományi értékelés vezető szerzője.

A kanadai Brit Kolumbiát érintő hőhullámban a hőmérséklet 49,6 Celsius-fokra emelkedett, ez több mint 5 Celsius-fokkal több, mint a Kanadában addig valaha mért legmelegebb nap hőmérséklete. A kutatók arra figyelmeztetnek,

a melegedés jelenlegi mértéke – évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fok – valószínűleg változatlan marad a következő legalább 10-20 évben függetlenül attól, milyen gyorsan képes az emberiség csökkenteni a globális felmelegedésért felelős szénszennyezést.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére a következő évtizedekben tett erőfeszítések azonban kifizetődnek a későbbiekben.

A SZÉLSŐSÉGES HŐSÉG ÉS A SZTEROIDOK

Eddig a tudósok elsősorban arra összpontosítottak, hogy mennyit emelkedett a hőmérséklet a referenciaként használt időszakokhoz képest, nem pedig arra, milyen gyorsan növekedett a hőmérséklet – pedig ez utóbbi jobb támpontot ad az extrém hőhullámok jövőbeli előfordulásának becslése során.

A városháza előtti szökőkutak vizében hűtik magukat a helyi lakosok a kanadai Edmontonban – Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Jason Franson

Klímaváltozás nélkül arra lehetne számítani, hogy a hőmérsékleti rekordok egyre ritkábbá válnának – fejtette ki Fisher. Ha a globális átlaghőmérséklet stabilizálódik, például a párizsi egyezményben kitűzött cél szerint a 19. századi érték felett 1,5 Celsius-fokkal nő, a drámai új rekordok jóval ritkábbak lennének.

Azonban „a klíma úgy viselkedik, mint egy szteroidokat használó atléta”, aki a teljesítménynövelő szerek hatására egyre jobb és jobb teljesítményt nyújt

– fogalmazott a szakértő. Ezért ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi mértéke változatlan marad, 2100-re az átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokkal is emelkedhet.