Zseniális és nem teljesen értett kertésztechnikával küzdenek a méhek a klímaváltozás hatásai ellen
2020.05.26.A poszméhek a klímaváltozás miatt egyre inkább olyankor repülnek ki a téli fagyok után, amikor a virágok még nem nyíltak ki. Megoldották a dolgot, és nem teljesen érthető, hogy miként.
A Science magazinban közölt tanulmány leírja, hogy a méhek miként alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez.
Megrágcsálták a ki nem nyílt virágok leveleit, aminek következtében a virágok átlag harminc nappal korábban nyíltak ki a szokásosnál.
A tudósok nem értették a harapdálás okát. Svájci kutatók éhes poszméheket raktak hálóketrecbe, amely ki nem nyílt mustár- és paradicsomvirágokkal volt tele. Kis időn belül a méhek nekiálltak rágcsálni a növényeket, majd a tudósok leutánozták a méheket, és olyan harapásnyomokat vágtak növényeken borotvapengék segítségével, mint amilyeneket a méhek hagytak. A kísérlet eredménye az volt, hogy a sebzett növények gyorsabban nyíltak ki, de a méhek által megrágottak még hamarabb. A paradicsom 30 nappal, a mustár 14 nappal nyílt ki korábban, ha azt a méhek dolgozták meg.
Poszméh – Fotó: Shutterstock
Az okra két magyarázat lehetséges a kutatók szerint:
vagy a méhek nyála tartalmaz valami anyagot, ami felgyorsítja a virágzást, vagy egyszerűen a tudósok nem tudtak olyan alapos munkát végezni, mint a rovarok.
A kísérletet a természetben is megismételték, és hasonló eredményre jutottak. Nem csak a házi méhek jártak el így, de a tudósok két vadon élő poszméhfajnál is hasonló műveletet láttak, amikor a virágok még nem nyíltak ki, és ezért kevés élelem volt a környéken.
Vagyis úgy tűnik, hogy a méhek ezt a viselkedést kifejezetten azokra az időkre fejlesztették ki, amikor nincs elég pollen a környéken.
Méhek csapatmunkában – Fotó: Shutterstock
Mivel az emberiség élelmének harmadához szükséges a beporzás, nekünk, embereknek is jó hír, hogy a szárnyas rovarok a klímaváltozás ellenére is el tudják végezni a beporzást.
Kérdés persze, hogy a méhek túlélése ettől függetlenül mennyire garantált. Rendkívül találékony és okos állatokról van szó, de egy mindennél pusztítóbb jelenség áll velük szemben: a modern emberi társadalom.
Egy februári kutatás szerint például bármely poszméh-populáció túlélési esélye 30 százalékkal csökkent egyetlen emberöltő alatt…
