Forrás: Turista Magazin; Szöveg és fotó: Lánczi Péter
Látványos kőfejtők, egy 20. században épített vár, barlangok és elveszettnek hitt város után indulunk a Pilis legdélebbi bástyájára és környékére.
A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom keretében járjuk a terepet, amelynek lényegéről és első úti élményeiről már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk. Ez alkalommal a Pilist és a Visegrádi-hegységet behálózó hét zöld jelzésű út közül – melyek a túramozgalom tematikáját képzik – a Pilisborosjenőt és Budakalászt összekötő, élményekben gazdag nyomvonalát fogjuk bemutatni, néhol kis kitérőt téve, hogy még többet megismerjünk a környék nevezetességeiből és páratlan látnivalóiból.
Kilátás a Nagy-Kevély nyugati oldaláról – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
A Pilis hegység legdélebbi vonulata a Kis-, a Nagy- és az Ezüst-Kevély egybefüggő tömbje, amely a budapestiek és a környékbeliek kedvelt kiránduló-, illetve szabadidős helye. Ezen a hegyvonulaton fogunk átkelni egy alig több mint 12 km-es túra keretében, ami még egy téli túranap alkalmával is tartogathat panorámás kilátást, ha kifogunk egy kis napsütést. Nézzük hát merről és hova tartunk, valamint mit érdemes itt felfedezni.
Kezdetben egy széles és hosszú úton haladunk – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Pilisborosjenő határából, a 10-es számú főút melletti Téglagyári tértől kezdjük a gyaloglást. Ide legegyszerűbben a 218-as számú buszjárattal juthatunk el, ami Budapest és Solymár között viszonylag sűrűn jár. Innen a buszmegállóból a Téglagyár, illetve a Malom dűlő egyenes és széles útján kezdjük a túrát, mígnem a Fehér-hegy lábánál fekvő Malomdűlő farmháznál végleg magunk mögött hagyjuk a házakat és az elhagyatott kerteket. Túránk nem éppen legszebb részén vagyunk túl, ami több mint két kilométeren keresztül monotonon vezet minket a terepre, de fogjuk fel úgy, hogy ez egy bemelegítő szakasz, amely után csak szebb és izgalmasabb látványban lesz részünk.
A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalomról
A Túrafüggő szervezésében kiírt túramozgalom nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. Teljesíthető egyénileg vagy csoportosan, gyalogosan vagy kerékpárral, illetve vegyesen tetszőleges irányból és időkorlát nélkül. A hét zöld sávjelzésű túra igazolólapját egyben itinerét a túramozgalom szervezőjének honlapjáról: blog.turafuggo.hu-n ingyenesen lehet letölteni. A teljesítésért járó díjazás kitűző és emléklap, amit 500 forint + postaköltség ellenében vehetünk át.
Kanyargós ösvényünk elhalad a Fehér-hegy oldalában álló Jenői-torony alatt is – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Megkezdjük a Kevélyek irányába az emelkedést. Zöld jelzésű szűk ösvényünk fekete fenyvesekkel tarkított, omladékos, dolomitsziklás tájban vezet minket. A hegyoldalban hullámvasutazó utacskánk a Solymári-völgyet követve a jellegzetes Jenői-sziklát is érinti. A fokozottan védett, környezetéből látványosan kiemelkedő sziklaképződmény négy darab faragott fülkével is bír, melyek eredeti funkciójáról csak feltételezések vannak. Elképzelhető, hogy a régmúltban szakrális szerepük volt, mások szerint azokat egyszerűen csak méhészkedés céljából hozták létre.
A filmforgatáshoz épült „egri vár” udvarán – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Alig pár méterrel odébb elhaladunk a Solymári-falnak nevezett sziklák mellett, majd ennek közelében egy leágazó ösvénynél lehetőségünk van egy párszáz méteres kitérővel ellátogatni az „egri várhoz”, pontosabban annak filmbeli másához. Sokan ismerik ezt az élethű díszletet, de a falai nem csupán a filmrajongóknak lehet érdekes. Aki csak úgy erre téved, azt is hihetné, hogy egy igazi középkori vár romjaihoz érkezett, aminek egyedi hangulata és környezete kiváló pihenőhelyként is szolgál. A Gárdonyi Géza 1901-ben írt regénye alapján 1968-ban forgatott, Egri csillagok című film helyszíne egyszerre állít emléket a magyar filmtörténet számos kiváló színészt és több ezer statisztát felvonultató remekművének, és persze nem utolsó sorban az egri vár igazi hőseinek, akik 1552-ben a harmincszoros török túlerővel szemben védték meg a várat.
A vár egyik bástyája és a Nagy-Kevély – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Nagyobb kitérővel még a nem túl távoli, érdekes formájú Teve-sziklát is felkereshetjük, amit útvonalunktól délre, az Országos Kéktúra mentén találunk. A későbbiekben egyébként a mi zöld útvonalunk is csatlakozik a kékhez, hiszen közös nyomvonalon kapaszkodik fel a fehérsziklás Nagy-Kevély oldalába, egészen a hegynyeregig. A felmenet során ezen a köves, sziklás szakaszon akadhatunk rá az út felett megbúvó Szódás-barlangra, amit a téli, lombtalan hegyoldalban az útról is könnyen kiszúrhatunk.
Nyugati kilátással a Nagy-Kevély dolomit szikláiról a barlang közelében
Szódás-, illetve másik nevén a Gyopáros-barlangnál – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
A Kevély-hegyi-kőfülkének vagy Gyopáros-barlangnak is nevezett, alig pár méteres kis barlanghoz meredek és omladékos úton juthatunk fel. A Szódás-barlang elnevezés feltehetőleg az egykoron a Kevély-nyeregben álló turistaházhoz vezető szekérúton szállított szóda után kaphatta a nevét. A ma használt Gyopáros nevet pedig az ilyen meredek mészkősziklákat kedvelő havasi gyopár miatt kapta. A kis kőfülke egyébként nem valami nagy, így anno aligha lehetett alkalmas ősemberek menedékének. Ezt bizonyítják a régészeti feltárások is, melyek során nem kerültek elő őskori leletek.
A Nagy-Kevély oldalából vezető ösvényről helyenként kitekinthetünk a tőlünk nyugatra húzódó budai hegyekre, illetve az alattunk fekvő „egri várra”, de az igazi panoráma a barlanghoz közeli sziklákról tárul elénk.
Utunk felénél járunk, amikor felérünk a Kevély-nyeregbe, ahol sajnos az előbb említett turistaház már nem áll. Az 1992-ben tisztázatlan körülmények közt leégett ház több mint hatvan évig szolgálta a turistákat. Megépülésében Rendlinger Adolfnak, a Természetbarátok Turista Egyesülete akkori elnökének jelentős szerepe volt. Az ő nevével egyébként a turistatérképen is találkozhatunk. Róla nevezték el azt útszakasz, amin mi is felkapaszkodunk a Nagy-Kevély oldalába.
Az egykori turistaház – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
A turistaház helyén ma csupán egy kis esővédő és néhány pad fogadja a vándort, illetve az a fa, amire az Országos Kéktúra bélyegzőjét is rögzítették. Itt jártunkat mi is ezzel a pecsétlenyomattal igazoljuk a füzetünkben, mielőtt tovább haladunk a zöldön keleti irányba.
A kéktúra bélyegzőhelye a Kevély-nyeregben – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
A Nagy-Kevély keleti oldalában kényelmes lejtésben haladunk Budakalász felé. A hegy árnyékos oldalában járunk, ami főleg ilyenkor, télen, jóval hűvösebb utat ígér, mint a napsütötte nyugati fekvésű, ahol nem sokkal ezelőtt felkapaszkodtunk. Ezen a komorabb, szürkébbnek ható szakaszon találunk rá az ösvény felett csupán néhány méterre megbúvó Zöld-barlangra. A túránk tematikájára rímelő sziklaüreg neve abból ered, hogy a kéménykürtőre emlékeztető járat falait dúsan borítják a sötétzöld alga- és mohafajok.
A Zöld-barlang bejárat – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
A közel 30 méteres járat az évezredek során majdnem teljes egészében eltömődött a folyamatos erózió miatt. Egy barlangkutató csoport áldozatos munkájának köszönhetően ma kiegyenesedve járhatunk az egykor csak kúszásban felderíthető barlangban. Előkerült itt az őskortól a középkorig bezárólag mindenféle lelet. Ember- és állatcsontok, obszidiánpengék, különböző korokból származó edénytöredékek és fémeszközök maradványai is felszínre kerültek a 2000-es évek elején zajlott régészeti feltárás során. Természeti értékét és fokozottan védett státuszát többek között a benne található cseppkőkérgeinek, cseppkőlefolyásainak, kis méretű függőcseppköveinek, valamint kristályos borsóköveinek és ősmaradványainak köszönheti. A Zöld-barlang szabadon látogatható, de fokozottan védett, ezért vigyázzunk rá!
Pihenő a kőfejtőnél – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Alig egy kőhajításnyira egy kilátóteraszhoz érkezünk, ahol keleti irányban kitárul előttünk a tér, benne Pomáz és többek között a Kő-hegy látképe. Az esővédővel és paddal ellátott pihenőhely mögött egy kőfejtő maradványait is megtekinthetjük. Letermelt, hatalmas sziklafalán található egy, a különleges ásványai után Kristály-barlang névre keresztelt, 31 méteres üreg. A felső triász dachsteini mészkőben létrejött, hévizes eredetű barlangban sok borsókő és kalcitkristály figyelhető meg. Ezt a fokozottan védett és lezárt barlangot csak engedéllyel lehet látogatni.
Felhagyott kőfejtő a zöld út mellett. Egyesek úgy tartják ez a hely Árpád vezérünk sírhelye – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Az Ezüst-Kevély oldalában olyan szakaszhoz érkeztünk, ahol több különös helynevet is leolvashatunk különböző térképfelületeinkről. A Sicambria, Etzelburg vagy Ősbuda elnevezés mind-mind olyan terepi pontot jelölnek, ahol amatőr kutatók megtalálni vélték egy ősi város romjait, valamint ezzel együtt meghamisított, illetve elfelejtett történelmünk fontos helyszínét. A baj csak az, hogy ezek a feltételezések egyre szélesebb körben terjednek a térképi megjelenítés miatt, ami ismeretek hiányában sokak számára azonnal tényekké válhat. A helyzet az, hogy manapság bárki bármit állíthat egy kőhalomról, egy természetes sziklaalakzatról anélkül, hogy bármiféle ismerete lenne a történelemről vagy a geológiáról. Mindettől függetlenül a saját szemünkkel is meggyőződhetünk arról, hogyan is festenek ezek a helyszínek, melyek közül az egyik közvetlenül az útvonalunk mellett található, „Ősbudvár” néven. A budakalászi kőbánya feletti 275 méteres magaslaton egy felhagyott kőfejtőt találunk. Egyesek ezt tartják „Ősbuda vár” romjainak, amit már a nyomtatott térképeken is feltüntetnek. Ide is tehetünk egy kis kíváncsi kitérőt, mielőtt a közeli Budakalászon befejezzük a túránkat.
Ősbuda feltételezett helyét jelölő emlékhely
Mielőtt elérnénk a település házait és utcáit, csalitosban, időnként nyílt terepen kell átkelnünk, ahol nehéz a tájékozódás. Itt helyenként tökéletesen ráláthatunk a Pomáz fölé magasodó pompás Kő-hegyre, amit majd következő túránkon közelebbről is szemrevételezhetünk, de a Pilis más magaslatai is jól látszódnak. Miután beérünk Budakalászra, majdhogynem nyílegyenesen jutunk el a HÉV-állomásra, ahol egy információs táblán találjuk túránk utolsó kódját.
Kilátás Pomáz irányába a Budakalász határában álló Ingókő tetejéről – FOTÓ: LÁNCZI PÉTER
Reméljük, hogy ötletet és kedvet adtunk a Pilis és a Visegrádi-hegység téli felfedezéséhez, ami jó túraruházattal ebben az időszakban is élvezetes időtöltés lesz. Tarts velünk a következő „Zöld úton” is, ami szintén érdekes és lenyűgöző helyekre fog elnavigálni.
