Forrás: Turista Magazin; Szöveg: Gulyás Attila; Fotó: Gulyás Attila

A főváros felől érkezve, Nógrád és Királyrét fölött hazánk turistautakkal talán legsűrűbben átszőtt és legvadregényesebb vidéke kezdődik. Ami viszont nem jelenti azt, hogy az eddig tartó út ne lenne hasonlóan különleges, sőt: az ősz és tél fordulóján maga az utazás lehet a legfőbb élmény, és csak két vonathegy kell hozzá.

A végeláthatatlan erdő, szélesvásznú panorámák, az Országos Kéktúra egyik leghosszabb, civilizációt elkerülő szakasza, valamint a fővároshoz közeli helyszín viszonylagos érintetlensége sokakat csábít a Börzsöny erdeibe. Persze a környék hangulata nem kis részben köszönhető annak, hogy a széles utak a Dunánál véget érnek, onnan pedig már – járműtől függetlenül – mindenképp valamiféle zötykölődés, majd hosszú séta vár azokra, akik a hegység szívét célozzák meg.Ezek a népszerű célpontok viszont kissé háttérbe szorítanak olyan tájakat, amelyek az ország más részén, egy szomszédos Magas-Börzsöny nélkül, talán sokkal több figyelmet kapnának: a Nógrád, Királyrét, és Szokolya fölött hullámzó dombok, a róluk elénk táruló panorámák, illetve a szinte minden kisebb csúcsot behálózó, jelzetlen utak olyan szabadságérzetet adnak, amely semmivel sem marad el a nagyobb hegyekben tapasztalt élményektől. A megközelítésük ráadásul nem is lehetne egyszerűbb, hiszen a környéket két vasútvonal fogja közre, amelyek közül legalább az egyik önmagában is figyelemre méltó.

Kisvasutak legnagyobbika

A Börzsöny keleti oldalán viszonylag későn, 1909-ben épült meg a Vác–Rétság-vasútvonal. A kor szokásainak megfelelően igen egyszerűen kiépített vasút az útja déli szakaszán a Morgó-patak erdős völgyének kanyarulatait követi, és kétszer is keresztezi a kéktúra mai ösvényét. A vasutat máig elkerülték az alapos felújítások, megmaradtak a századfordulót idéző, takaros felvételi épületek és míves kőhidak, egyedül a járművek változtak, igaz, már ennek is bő harminc éve.

Nograd-megallohely-FOTO-Gulyas-Attila
Nógrád megállóhely

A hosszú, kanyargós erdei útvonal ellenére a környék falvaiból sokan járnak Vácra vonattal, akiket hétköznap óránként induló járatok szolgálnak ki. Hétvégenként ugyan átlagosan minden második vonat kimarad a menetrendből, de az első, hajnali, és az utolsó, késő esti indulásokon így sem borul egy átlagos túra időterve. Amíg itt munkanapokon a diákoké és a dolgozóké a főszerep;

hétvégente és munkaszüneti napokon kirándulók töltik meg a rövid szerelvényt, amely ilyenkor tömegközlekedési eszközből igazi erdei vasúttá lényegül át.

A hasonló funkciójú Bakonyvasúttal ellentétben itt azért hétvégente sincs szükség négy-öt nagy kocsiból álló, mozdony vontatta szerelvényekre, de egy forgalmas napon itt is megfordul annyi kiránduló, mint bármelyik „rendes” kisvasúton, és még a táj is érdekes. Vácról félórás erdei zakatolás után már Nógrád, újabb fél óra múlva pedig a Drégelyvár tövében vagyunk – az utóbbiról elnevezett kis erdei megállóhelyen az elmúlt évektől már minden vonat megáll.

Nogradi-var-vasut-FOTO-Gulyas-Attila_1
Nógrád várának tövében zakatol a szerelvény Diósjenő és Vác között.

A vonatok menetrendje, jegyvásárlási lehetőség, valamint élő térképes nyomon követés is elérhető a Vonatinfó alkalmazásban és az elvira.hu oldalon. Az utazáshoz a többi országos vasútvonallal azonos módon, tucatnyi különféle kedvezményes jegy járhat.

Nógrád vára

A Börzsöny egyik legjelentősebb várának története a 11. századig nyúlik vissza. A többször is átépített erősséget a törökök kétszer is elfoglalták, a pusztulása mégsem nekik, hanem egy villámcsapásnak köszönhető, amely felrobbantotta a belső várban tárolt puskaport, elsöpörve a falak nagy részét. A vár hatalmas területének zöme ma panorámás, füves fennsík, a megmaradt falak közt a kilencvenes évek óta többször is végeztek kisebb állagmegóvási és helyreállítási munkákat. Jelentős felújítását a Nemzeti Várprogram harmadik ütemében, a következő évekre tervezik.

Ünnepi csillogás kályhafénynél

Amíg a Les-völgyben az állami vasúttársaság tömegközlekedés jeligével szolgáltat, addig a szomszédos Török-patak mentén az Ipoly Erdő Zrt. inkább nevén nevezi a kezelésében álló keskeny nyomtávú Királyréti Erdei Vasutat. Ezen a pályán szintén több mint száz éve járnak a szerelvények, amelyek mérete eddig folyamatosan nőtt: az eredeti, 20–30 személyes kocsik helyébe a jelenlegi, akár több száz utast is befogadó járművek az 1980-as évek elején, a megszüntetett Hegyközi Kisvasútról érkeztek, pedig már akkor sem voltak fiatalok.

Kiralyret-vegallomas-FOTO-Gulyas-Attila
Az erdei vasút ünnepi díszbe öltöztetett szerelvénye Királyréten

A gondos karbantartás mellett persze több évtized után is megbízhatóan szolgálnak, és az elmúlt években, régi teherkocsik felhasználásával, újabbak is épültek a vasút műhelyében – bár ezek kényelme érezhetően elmarad a békebeli kocsik finom, hangtalan futásától. A valódi fapad, a meleget adó kályha és az ablak előtt elsuhanó táj viszont minden utazás alaptartozéka. A Királyréti Erdei Vasút a téli félévben szabad- és munkaszüneti napokon közlekedik, kivéve a karácsony és újév közti napokat, amikor az ünnepi hétköznapokon is dolgozik, a következő év első napján pedig már déltől várja a fáradhatatlan kirándulókat.

Kiralyret-karacsonyi-kocsi-FOTO-Gulyas-Attila
A személyzet számára a nap a kályha begyújtásával kezdődik

A menetrendi közlekedésen kívül idén már november utolsó hétvégéjén eljön a már hagyománnyá vált téli látványosság, a díszkivilágítással zakatoló szerelvények ideje. Ekkor közel százméternyi fényfüzér és ízlésesen elrendezett, kisebb-nagyobb karácsonyi díszek kerülnek fel a járművekre. A repertoárt minden évben alakítják, többnyire persze bővítik a vasút lelkes dolgozói. Az erdei vasút saját tarifái és menetrendje a kiralyret.bloglap.hu oldalon érhetők el.

Dombról dombra

A két párhuzamos vasútvonal Szokolya község mellett ér a legközelebb egymáshoz; az erdei vasút itt egy különleges szakaszon, a Kossuth Lajos utca sváb parasztházai között zakatol végig, két helyen is megállva az utcasarkokon. A váci vasút a szomszédos völgyben két kilométerre közelíti meg a falut, a kissé megtévesztő módon Szokolya elnevezésű megállóhelyén.

A kettő közti út viszont igazán látványos tájban, a Tárcsa-hegy gerincét megmászva vezet,

s legmagasabb pontjáról egyedi kilátás nyílik a falu melletti kisebb domboktól a Börzsöny legmagasabb csúcsaiig. Ráadásul az út menti tágas tisztások ideális helyszínek számos szabadidős tevékenységhez, társasjátékhoz is; ha pedig az idő rosszra fordul, 15 percen belül bármelyik vasút és a Kismarosra tartó busz megállója is elérhető.

Nograd-hegyek-FOTO-Gulyas-Attila
Úton Nógrádról Királyrét felé

Aki ennél nagyobb sétára vágyik, érdemesebb még két megállót a Bzmot motorvonatban maradni, és Nógrád hangulatos megállóhelyén leszállni. Innen csak pár perc séta a vár, amely egész évben szabadon látogatható. A falak mögül nemcsak a Magas-Börzsönyre nyílik teljes panoráma, de az előtte hullámzó dombokra és a rajta kanyargó útra is, amely nem más, mint az Országos Kéktúra ösvénye. A várban tett nézelődés után érdemes is elindulni rajta.

Kiralyreti-halasto-FOTO-Gulyas-Attila
Királyréi halastó

Az egyre magasabbra kapaszkodó út az erdők után a Királyrét fölötti Széles-mezőn érkezik újra tágas területre, ahonnan már csak pár perc a Börzsöny közismert kapuja, ahová több ösvényen is leereszkedhetünk. Nógrádtól az út kényelmes tempóban is két órán belül marad, ha pedig van még itt idő, az az éttermek egyikében éppúgy kellemesen eltölthető, mint a horgásztó partján – a népszerű hajtánypálya egyelőre csak a nyári hónapokban működik. Bármelyik utat is választjuk, a Börzsöny déli kapuja minden hétvégén nyitva áll egy tartalmas, félnapos kimozduláshoz, ahol igazán látványos helyszíneket fedezhetünk fel. A lapunk megjelenését követő napokban azon sem kell meglepődni, ha az utastársak között maga a Mikulás és társai is felbukkannak.