Néhány évvel ezelőtt a WWF Magyarországgal együttműködve Tiszatarjánban kialakítottak egy fenntartható ártéri gazdálkodási modellt, amely megoldást jelentett a gyalogakác visszaszorítására. Az így létrejött élőhely az ártéri élővilág megismerésére is kiváló lehetőséget teremt.

„Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című projekt keretében 2020. szeptember 28-án sajtótájékoztatót és terepbejárást tartanak Tiszatarjánban. A program célja, hogy a hazai kistelepülések a víz megtartásával képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz – írja a BOON.

A 2017-ben indult LIFE-MICACC projekt célja, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett hazai települések természetes és hatékony módon, vízmegtartással tudjanak alkalmazkodni az egyre gyakoribbá váló aszályok és villám­árvizek problémájához. A projektben részt vevő öt település mind különböző táji adottságokkal rendelkezik, így a 2020 nyarára elkészült beruházások más települések számára is jó gyakorlatként szolgálhatnak.

A projekt fő célja mellett természetes vizes élőhelyek létrehozásával hazánkban honos növény- és állatfajoknak ad otthont, illetve rekreációs lehetőséget nyújt a helyi lakosok számára.

Az éghajlatváltozás következtében azonban a hosszú, száraz évek alatt még a vízibivalyok élőhelyéül szolgáló, hullámtéri kubikgödrökből kialakult tavak is szinte kiszáradtak. A visszatartható vízkészletek növelése érdekében a gödröket most egy újabb medencével bővítették, a partokon pedig természetes rézsűket alakítottak ki. A projekt keretében épült egy stég is, ahonnan a látogatók közelről figyelhetik meg a bivalyokat. Hamarosan megnyílik az ökoturisztikai vonzerőt jelentő, szabadon látogatható Vízibivaly tanösvény is.

Legelő vízibivaly – Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre