A tíz magyarországi nemzeti park igazgatósága országszerte több száz helyszínen 88 természetvédelmi célú fejlesztést hajt végre, amelyek eredményeként több mint százezer hektáron javul Magyarország természeti környezetének állapota.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság olyan megoldást talált, amellyel a vízborítás egész évben biztosított a Duna-ágban, és ezzel a vizesélőhelyekhez kötődő értékek hosszú távon fenntarthatók lesznek.
A Bezerédi-Duna-ág teljes mértékben megújult, újjászületett
– mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken, a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációját záró sajtótájékoztatón, Dunafalva közelében.
Az országos fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlen a hazai nemzeti parkok igazgatóságainak erős intézményrendszerre. Az igazgatóságok az elmúlt időszakban megduplázták munkatársaik számát, éves költségvetésük pedig megnégyszereződött.
A Bezerédi-Duna-ág a Bács-Kiskun megyei Dunafalva közelében – Fotó: MTI/Mohai Balázs
A projektek legfőképpen az élőhelyek helyreállítását célozzák. Célul tűzték ki a természetvédelmi őrszolgálat hatékonyságának növelését is, az ökoturisztikai létesítmények, látogatóközpontok további fejlesztését, újak létrehozását. Sikerült azt a hátteret is javítani, amely biztosítja a fajok és élőhelyek változásainak követését a szakemberek számára.
Závoczky Szabolcs, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta:
a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán, a folyótól keletre húzódó Bezerédi-Duna-ágon az elmúlt két és fél évben nagyon komoly élőhelyrehabilitációs program valósult meg.
Az érintett, közel öt kilométer hosszú Duna-ág, amelyet a folyószabályozás során választottak le a főmederről, az elmúlt száz évben jelentősen feltöltődött, feliszapolódott. Ennek következtében a mellékág az elmúlt időszakban az év nagy részében szinte teljesen szárazon állt, hiszen az ide bejutó víz ki is folyt, a területére egykor jellemző ártéri élővilág pedig egyre inkább visszaszorult.
A holtág környezete az itt élő állatvilág – a rétisas, a fekete gólya, a gémfélék, a gázlómadarak – szempontjából fontos táplálkozó- és költőhely. Korábban nem mindig volt víz ezen a helyen.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
A Bezerédi-Duna-ágból mederkotrással nagyjából hatvanezer köbméter iszapot távolítottak el, az áttöltéseket elbontották, és a víz pótlását elősegítő vízvisszatartó építményeket alakítottak ki a mellékág torkolati részein. Ezeknek köszönhetően folyamatos, szinte egész évben állandó vízborítás biztosítható.
A cikk borítóképét készítette: Molnár Zsolt dr. (Dunai hajnal)
