Az ürge (Spermophilus citellus) élőhelyeinek megfogyatkozása miatt napjainkra erősen megritkult, így fokozottan veszélyeztetetté vált rágcsálófaj hazánkban és egész Európában is. A Dél-Dunántúlon mindössze öt, megfelelő méretű populáció eltartására alkalmas kiterjedésű és minőségű ürge-élőhelyet ismertünk.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Föld napja hetében évről-évre felkeresik az ismert ürgeállományokat és a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer protokolljában meghatározott ürgelyuk-számlálásos mintavételi módszerrel felmérik az ürgesűrűséget és az élőhelyek változásait, nagyobb időközönként pedig a teljes ürgepopulációkat is. Az ürgék a rendszeresen legeltetett, tartósan alacsony füvű gyepterületeken találják meg a számukra legkedvezőbb életfeltételeket, ilyen például a Hardi-legelő Tolna-megyében, ahol az ürgék a kisebb kiterjedésű birkalegelőről indulva pár éve benépesítették a szomszédos marhalegelőt is.
Azokon a területeken, ahol a legeltetést felhagyták – mint pl. a Dél-Dunántúl legerősebb ürgepopulációját őrző pogányi repülőtéren, vagy akár az egyik leginkább megfogyatkozott ürgeállománnyal rendelkező kaposújlaki repülőtéren – különösen nagy gondot kell fordítani a növényzet magasságának szinten tartására a megfelelő időpontokban elvégzett kaszálás segítségével. 2020 tavaszán örömteli felfedezést tett Nagy Tibor természetvédelmi őr, aki Iregszemcse közelében ürgéket látott egy félreeső gyepterületen. Május elején igazgatóságunk munkatársai megvizsgálták a területet és a felmérés alapján életerős ürgeállomány található a legelőn, amely a jelenlegi állapot fenntartása esetén alkalmasnak tűnik az ott élő ürgepopuláció hosszabb távú fennmaradására.
Szöveg és képek: Molnár Dániel
A cikk borítóképét készítette: Szolnoki Ádám (Csipet csapat)
