Az MNB idén februárban meghirdetett Zöld Programja révén – a rendelkezésre álló jegybanki eszközökkel – Magyarország ökológiai fejlődéséhez, a környezeti eredetű kockázatok csökkentéséhez is hozzá kíván járulni. A folyamat növelheti az ország versenyképességét is – nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.
A pogram a környezeti problémák kockázatainak csökkentéséért egyebek közt ösztönzi a környezettudatos szempontokat figyelembe vevő pénzügyi termékek, szolgáltatások körének bővítését, és előmozdítaná a pénzügyi intézmények, illetve az MNB klímabarátabb operatív működését.
Döntött az MNB: a régi tízezrest az év végén bevonják
A jegybank hamarosan díjat is alapít a zöld pénzügyeket tudatosan felvállaló piaci szereplőknek, és – Közép-Európából elsőként – belépett a környezet fenntarthatóságát zászlójára tűző jegybankok nemzetközi szervezetébe (NGFS) is. A bő egy éve létrehozott, a világ számos fejlett és feltörekvő országbeli jegybankját tömörítő szervezet célja többek közt mobilizálni a környezettudatos pénzügyi kockázatkezelést, és az ilyen célú beruházások finanszírozását.
A környezetbarát gazdasági infrastruktúrák kialakítása egy nemzetközi felmérés szerint a következő bő tíz évben 93 ezermilliárd dollár beruházást igényel világszerte – emlékeztetett. Ennek kapcsán felértékelődik a pénzügyi intézmények és az azokat felügyelő jegybankok szerepe.
Itthon már – az MFB szerepvállalásának is köszönhetően – több bank kínál kifejezetten klímabarát fejlesztéseket, energiahatékonyságot célzó zöld hiteleket. Jelentős naperőmű-beruházási projektfinanszírozási ügyletek indultak el, több életbiztosító és befektetési alapkezelő ajánlatai közt pedig – még jobbára külföldi – „zöld alapokba” való befektetés is szerepel.
Óriási jövő előtt áll a fenntarthatóságot finanszírozó zöld kötvények kibocsátása is. Ennek volumene 3 év alatt megötszöröződött, és tavaly globális szinten megközelítette a 250 milliárd dollárt.
A jegybank rövidesen megvizsgálja, hogy indokolt lenne-e a különböző piacokon tovább erősíteni a zöld termékeket, szolgáltatásokat, akár a hiteleknél, befektetéseknél vagy biztosításoknál. Utóbbiaknál egy elektromos autó cascója vagy éppen egy napelemes lakóház vagyonbiztosítása ma még általában drágább, mint egy „hagyományos” autóé vagy ingatlané – mutatott rá az alelnök. A hitelintézeteknél a Bázel III. tőkeszabályozási rendszer alapvetően már elvárja a környezeti kockázatok figyelembevételét a bankoktól, de ez a szempont a jövőben felértékelődhet.
Windisch László hozzátette: egyes külföldi pénzügyi felügyeletek, jegybankok már jelenleg is megkövetelik, hogy a hitelintézetek a környezeti kockázatokat is hangsúlyosabban mérjék fel hiteldöntéseik vagy kockázatkezelési eljárásaik során.
A szén-dioxid-kibocsátást csökkentő vagy egyéb módon környezetbarát beruházások finanszírozása egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi intézmények innovációjához, a termelő ágazatok újszerű zöld kiszolgálásához. Ez tehát nem gát, hanem lehetőség az ország versenyképessége, de akár a piaci jövedelmezőség javítása szempontjából is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.
