Forrás: Másfél fok; Lorena Axinte – A földrajztudomány doktora (PhD), egy mobilitással foglalkozó nemzetközi szervezet tanácsadója. Az Infoclima éghajlatváltozással foglalkozó tudományos ismeretterjesztő oldal egyik szerzője.
Az Európai Unió internethez hozzáférő polgárainak a 75%-a vásárol online, a karácsonyi időszak pedig kiemelt helyen van, amikor látszólag minden ajándék csak egy kattintásra van tőlünk. A Mikulás vagy a Jézuska azonban nem szánon és angyalszárnyakon hozza a megrendelt ajándékokat, hanem teherautókkal és furgonokkal: a személy- és áruszállítás az EU üvegházgáz kibocsátásának csaknem egynegyedét teszi ki, és a városi légszennyezés egyik fő okozója. Miközben több szektorban csökkennek a kibocsátások, a közlekedésé stabilan nő az Unióban: 1990 és 2018 között 31,8%-kal, amivel muszáj valamit kezdenünk, ha tartani akarjuk a klímacélokat, és tiszta levegőt szeretnénk a városainkban karácsony környékén és azon túl is. Alternatív megoldások már most is vannak, azonban ezeket elenyésző mértékben alkalmazzuk. A vasút, a vízi szállítás, az elektromos járművek, teherkerékpárok, csomagmegőrzők és konszolidációs pontok kombinálása jelenthet megoldást, amihez azonban nekünk is szemléletváltásra van szükségünk.
Az online vásárlás egyre népszerűbb – azon internetfelhasználók aránya, akik árut vagy szolgáltatásokat vásároltak online, a 2019-es 68%-ról 2021-re 75%-ra nőtt az EU27-ben. A növekedést a digitalizáció, a világ minden tájáról rendelhető termékek, valamint a kényelmes és gyors házhozszállítás iránti igény táplálja. Emellett a COVID-19 világjárvány és a különféle korlátozó intézkedések is erősen hozzájárultak a tendenciához. A téli ünnepek közeledtével érdemes közelebbről is megnézni, mit hoznak a megrendelt ajándékok és termékek városaink és környezetünk számára.
Áruszállítás Európában – leggyakrabban teherautókkal és furgonokkal, nem szánon
Bár a teherszállítás ritkán forró téma a közbeszédben, az áruszállítás jelentős hatással van környezetünkre. Európában a kiszállítás továbbra is elsősorban közúti járművekkel – kisteherautókkal, valamint nehéz tehergépjárművekkel történik. Ez jelentős levegőszennyezéshez és zajkibocsátáshoz vezet, és negatív hatással van más területekre is, például a torlódásokra és a közlekedésbiztonságra is.
A szállítás (a személy-, valamint áruszállítás) Európa üvegházhatású-gázkibocsátásának csaknem egynegyedét teszi ki, és a városi légszennyezés fő okozója. Míg több szektor (energia, gyártás és építőipar, mezőgazdaság, ipari folyamatok és hulladék) kibocsátásai csökkenő tendenciát mutatnak, addig
a közlekedésből fakadó kibocsátások stabilan és meredeken emelkednek az EU-ban, 1990 és 2018 között 31,8%-kal.
Globális szinten a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) becslése szerint a teherszállítás a teljes CO2-kibocsátás 7%-áért és a közlekedéssel összefüggő CO2-kibocsátás 30%-áért felelős.
Ezek a számok 2050-re várhatóan csaknem négyszeresükre nőnek, ha nem történik beavatkozás.
Az EU-ban ugyan egyre több az elektromos jármű, de az átállás jelenleg nagyon lassú. Az elektromos kisteherautók elterjedése a 2019-es összes új regisztráció 1,4%-áról 2020-ra 2,2%-ra nőtt. Ez azt jelentheti, hogy az EU azon célkitűzése, hogy 2030-ra 31%-kal csökkentsék a kisteherautók szén-dioxid-kibocsátását, elérhetetlen. Ezen túlmenően, bár az elektromos kisteherautók segítenek csökkenteni a légszennyezést, nem feltétlenül javítják a közúti biztonságot vagy csökkentik a torlódásokat, mivel jelentős helyet foglalnak el – ez pedig a városokban szűkös erőforrás.
Vasúton és biciklin is jöhetne a termék
A logisztikai szektorban rengeteg olyan újítás tapasztalható, amelyek segíthetnek csökkenteni annak környezeti terhelését. A távolsági és nemzetközi szállítmányozás tekintetében az EEA kimutatta, hogy a vasúti és vízi szállítás sokkal hatékonyabb az üvegházgáz kibocsátás tekintetében, mint a közúti szállítás és a légi közlekedés. A földrajzi helyzet, a rendelkezésre álló infrastruktúra és az időkritikusság miatt azonban nem mindig lehetséges a módok helyettesítése (például a romlandó áruk esetében).
A városi logisztikában az európai városok különféle megoldásokkal kísérleteznek, amelyek különféle teherszállítással kapcsolatos problémákat kezelhetnek: levegő- és zajszennyezés, torlódások, közlekedésbiztonság és parkolóhelyigény. Ezek az egyedi megoldások gyakran szerepelnek a városok Fenntartható Logisztikai Terveiben.
Elektromos járművek: mint említettük, az elektromos kisteherautók és egyéb járművek piaci részesedése nőtt az elmúlt néhány évben. Ezt a „jutalmazás és büntetés rendszere” alakította így, amelyek arra késztették a vállalkozásokat, hogy flottájukat módosítsák. Egyrészt szinte minden európai ország kínál pénzügyi ösztönzőket, például beszerzési támogatást, adókedvezményeket vagy mentességeket. Másrészt a legtöbb európai nagyváros zéró károsanyag-kibocsátású vagy alacsony károsanyag-kibocsátású zónákat vezetett be, különösen a városközpontokban, korlátozva a szennyező autók bejutását. Az elektromos kisteherautók természetesen pozitív hatással lesznek a levegő- és zajszennyezésre, de nem oldják meg a közlekedési balesetekkel és a parkolással kapcsolatos problémákat.
Teherkerékpárok: a problémák szélesebb körének megoldására sok város olyan kísérleti projekteket hozott létre, amelyek a városi teherszállításhoz teherkerékpárokat vesznek igénybe. A teherszállító kerékpárok sokféle formában és méretben kaphatók – lehetnek két-, három- vagy akár négykerekűek, elektromos rásegítésűek vagy anélküliek, és lehetnek moduláris kialakításúak (lehetővé téve extra konténer hozzáadását).
Egyes teherkerékpárok több mint 200 kg-ot képesek szállítani, és teljes költségük (beszerzési és karbantartási) lényegesen kisebb, mint a furgonoké. Különösen hasznosak lehetnek azokon a területeken, ahol sokszor kell megállni, például sűrű városi környezetben, és a nagyobb hagyományos járművekkel ellentétben szűk utcákba és nulla károsanyag-kibocsátású zónákba is bejuthatnak, valamint kevesebb helyet foglalnak el. A teherkerékpárok használata növelheti a közúti biztonságot, valamint általánosabb értelemben az aktív közlekedési eszközök láthatóságát. Emellett a kerékpározás egészségügyi előnyöket mutat, mind fizikailag, mind szellemileg. Mindazonáltal, ahhoz, hogy felvehessék a versenyt a kisteherautókkal, szükség van bizonyos feltételekre. Ilyenek a kerékpáros infrastruktúra, a konszolidációs központok megléte (lásd lent) és a biztonságos közlekedési körülmények megteremtése.
Konszolidációs központok: annak elkerülésére, hogy az egyes beszállítók nagy járművei külön-külön lépjenek be a városba, a városok és a vállalkozások raktárakat hoztak létre az áruszállítás összevonására városszéli területeken. Mivel ide sok beszállító el tudja hozni a rakományát, azokat aztán jobban megtervezett módon, kevesebb járművel szállíthatják a zsúfolt, városi területen lévő végállomásokra. A konszolidációs központok különböző méretűek lehetnek, és ha azt kombinálják mikro méretűekkel (amik általában belső környéken találhatók) és teherkerékpárokkal, akkor az egyik legjobb megoldást jelenthetik az alacsony károsanyag-kibocsátású városi teherszállításban.
Csomagpontok: az utóbbi időben terjedőben vannak azok a csomagmegőrzők, amelyeket házhozszállítás helyett választhatunk megrendelt csomagjaink átvételének helyszíneként. Ezek a csomagmegőrzők tartozhatnak egy adott céghez, vagy több vállalat is megoszthatja őket, és gyakran forgalmas helyeken, például vasút- vagy buszpályaudvarokon helyezkednek el. Előnyük, hogy csökkentik a meghiúsult kézbesítések számát, amelyek mind pénzügyileg, mind környezetileg nagyon költségesek. Mindazonáltal ahhoz, hogy alacsony kibocsátású megoldás legyen, gondosan meg kell tervezni és ellenőrizni kell a csomagmegőrzőket, mivel hatásuk nagyban függ attól, hogy az ügyfelek milyen közlekedési eszközöket használnak azok eléréséhez. Ha minden ügyfél személyautóval veszi át megrendelését, akkor a kapcsolódó károsanyag-kibocsátás növekedhet, ami meghiúsítja a célt.
Az árcímke nem tartalmazza a környezeti-éghajlati terhelést
Bár kevéssé látványos, a logisztika mindennapi életünk szerves részét képezi. A karácsonyi ajándékokon túlmenően alapvető áruk, például élelmiszerek és gyógyszerek kiszállításakor is erre támaszkodunk. Mindazonáltal ma már tudjuk, hogy a karácsonyi ajándékok és egyéb termékek kiszállítása meglehetősen magas környezetvédelmi költségekkel jár, ami ritkán tükröződik az árban, ellenben máshol megfizetjük, különböző gazdasági vagy egészségügyi károk formájában. Ezért mindig fel kell tennünk magunknak a kérdést:
- Tényleg meg kell vennem? Megéri a környezeti lábnyom és a pénzügyi befektetés, vagy élhetek nélküle? (A legfenntarthatóbb döntés az, ha nem vásárolunk.)
- Ha valóban szükségem van rá, választhatok-e hasonló terméket, amit nem kell a világ másik végéről utaztatni? (Lehet, hogy léteznek helyi alternatívák, és a szállítással kapcsolatos lábnyomuk lényegesen kisebb.)
- Van-e fenntartható szállítási lehetőségem, például választhatok-e olyan szállító céget, amely elektromos járműveket, vagy még jobb esetben kerékpárokat használ? Vagy átvehetem-e a csomagomat egy csomagmegőrzőből, ahová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jutok el? (Az aktív utazás mindig a legjobb választás egészségünk és környezetünk szempontjából.)
Erre a három kérdésre talán nem mindig könnyű válaszolni, de remélhetőleg felhívják a figyelmünket a problémára és csökkentik a környezeti lábnyomunkat a karácsonyi időszakban is, segítve, hogy tárgyak helyett időt és élményeket válasszunk szeretteinkkel.
A cikk partnerünkkel, az Infoclimával együttműködésben valósult meg, angolról magyarra Pieczka Ildikó fordította le.
