A szárazság és a hőhullámok miatt az európai erdők elveszíthetik üde zöld színüket és megbarnulnak a nyári hónapokban. Egy új tanulmány szerint a problémában tavaly a mediterrán és közép-európai erdők 37 százaléka érintett volt.

Az ETH Zürich Egyetem és a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) kutatói az elmúlt 21 évben vizsgálták a jelenséget. A Biogeosciences folyóiratban megjelent eredmények azt mutatják, hogy a nyári erdőbarnulás Európa-szerte megjelenik.

Mi áll a nyári erdőbarnulás mögött?

A kutatók nagy felbontású műholdadatok felhasználásával azonosították azokat az időszakokat, amikor az erdőterületek nem voltak olyan zöldek, mint amilyennek nyáron lenniük kellett volna. Míg az aszály központi szerepet játszott az erdők barnulásában, hatásai nem csak azonnal mutatkoztak.

A kutatók az intenzív és tartós száraz időszakok „örökölt hatását” vették észre, ami azt jelenti, hogy a fák hő- és szárazságtűrő képessége nemcsak az aktuális időjárástól függ, hanem az előző hónapok és évek időjárásától is.

Az lombok barnulásának eseményeit figyelve a kutatók olyan időjárási jeleket azonosítottak, amelyek csak évekkel később voltak hatással a fákra. A nyári barnulás előfutára különösen a két-három éven át tartó, alacsony csapadékmennyiségű időszak volt. A mérsékelt égövi övezetekben legalább két éven át előforduló, magas hőmérsékletű időszakok szintén jelentős hatással voltak a jelenségre.

Mielőtt Közép-Európában megjelent az erdők bebarnulása, általában két száraz, forró nyarat figyeltünk meg egymás után

– mondta Mauro Hermann, az ETH doktorandusza és a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók megjegyzik, hogy a szárazság elősegíti a kéregbogár- és gombafertőzést, valamint az erdőtüzeket is – ezek mind közvetve hozzájárulhatnak a barnuláshoz.

Európa mely részeit érinti leginkább az erdők barnulása?

A Földközi-tenger vidéke a 2000-es évek eleje óta szenved a nyári erdőbarnulástól, az elmúlt években pedig a probléma átterjedt Közép-Európa mérsékelt égövi erdőire is. 2022-ben a kontinens eddigi legmelegebb nyara volt, Európában az eddigi legkiterjedtebb barnulás következett be, és az erdők több mint egyharmada érintett volt ezekben a régiókban.

Hermann szerint ez „sokkal több, mint bármely más esemény az elmúlt két évtizedben”.

Megismétlődik a tavalyi „szuperaszály”? Ezt mutatják az előrejelzések

Mit jelent ez a barnulás Európa erdei számára?

A levelek zöld színének csökkenése az alacsonyabb vitalitás és a fokozott stressz jele az erdőkben. Ez az erdő pusztulását is jelzi.

A múltban a forró, száraz nyár ritkábban fordult elő Európában. A 2003-as rekord hőhullámot követően az európai erdők színe alig változott. 2018 óta azonban az ismétlődő nagyarányú aszályok és a magas hőmérséklet kiterjedt területen bekövetkezett barnuláshoz vezetett.

Mivel idén megismétlődhet a 2022-es, rekordot döntögetően meleg és száraz nyár, az erdőbarnulás még szélesebb körben elterjedhet Európában. Különösen Németország és Svájc luc- és bükkfái száradnak ki idő előtt, mivel egész erdők görnyednek meg az állandó hő- és szárazságstresszben.

Mivel lehet, hogy nem csak az időjárás járul hozzá a jelenséghez, a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem használható a jövő megjósolására, de támpontokat adhat.

Az időjárási viszonyok több évszakon át tartó célzott megfigyelése értékes információkkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a következő nyáron bekövetkezik-e a levelek idő előtti elszíneződése

– mondta Thomas Wohlgemuth, a WSL Forest Dynamics kutatási részlegének vezetője és a tanulmány társszerzője.

Az erdőgazdálkodás segíthet megfékezni a hőmérséklet emelkedésével járó erdőbarnulást 

– tette hozzá.