Az utóbbi évekhez hasonlóan idén is megfigyeltek telelő sordélycsapatokat a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai a Kardoskúti Fehértó részterületen.
A sármányfélék családjába tartozó sordély gyakori énekesmadár, hazai fészkelőállományát 40-70 ezerre becsülik. Európai állománya az utóbbi két évtizedben 30 százalékkal csökkent. Magyarországon szerencsére ilyen negatív tendencia nem tapasztalható.
Fotó: Palcsek István Szilárd
A Dél-Alföldön fészkelő sordélyok általában Olaszországba, Franciaországba, Spanyolországba mennek telelni. Kisebb részük azonban itt marad, legfeljebb akkor mozdulnak délebbre, ha a vastag hótakaró alól nem tudják kiszedni a gyommagvakat. Télen kizárólag magokkal táplálkoznak, a költési időszakban viszont állati táplálékra váltanak, rovarokat, szöcskéket, pókokat esznek, s ezzel etetik fiókáikat is.
Kardoskúton az elmúlt napokban többször is megfigyeltünk egy 20-30 példányos, homogén csapatot. Leggyakrabban a KMNPI Sóstói Állattartótelepén, a megyehatári kilátónál, vagy a környező tanyáknál tartózkodnak. Az előző télen ennél népesebb, 80 példányból álló sordélycsapatot is rendszeresen láttunk.
Fotó: Palcsek István Szilárd
Tavasszal aztán a csapatok felbomlanak. Áprilisban a hímek jellegzetes hangjától hangosak a puszták. Egy hímhez több tojó is tartozik, s a kotlás és a fiókanevelés kizárólag a tojókra hárul.
A sordély nagyon jó indikátor faj, szorosan kapcsolódik a szikes gyepekhez, az állománya ott stabilan megmarad.
A cikk borítóképét készítette: Hargitai László (Égbekiáltó)
