Őrségi Nemzeti Park fajvédelmi tevékenységei – kereklevelű harmatfűtől az európai bölényig I.

Az Őrség egyedi növény és állatvilága roppant sokszínű, ahogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenysége is. Összegyűjtöttünk egy csokornyit közülük.

Színpompás őrségi rét. Fotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Kereklevelű harmatfű

Ha rovaremésztő növényekről beszélünk, mindenki a trópusi esőerdőkben megtalálható vénusz légycsapójára, vagy a kancsókára gondol. Azonban Hazánkban is megtalálható egy ilyen növényfaj, a kereklevelű harmatfű. Országosan ritka, hazai állományának nagy része az Őrségben található. Tőzegmoha párnákon él. Apró termetű növény, amely a tápanyagszegény tőzegmohalápokon rovaremésztő életmódjával jut a fejlődéséhez szükséges tápanyagokhoz. Kis harmatcseppekhez hasonlító növényi emésztőnedveivel magához csalogatja a rovarokat, amelyekhez hozzáragadva csapdába esnek. Nemzeti Parkunk fajvédelmi programot indított ezen faj megmentésére: tőzegmoha telepítéssel, az árnyaló növényzet kivágásával, és magvetéssel igyekeztünk a faj természetesen előforduló állományait megerősíteni. A Grajka-patak völgyéből eltűnt egykori állomány élőhelyét helyreállítottuk, tőzegmoha telepítésével és magvetés útján a fajt sikeresen visszatelepítettük. Magvetéssel és kifejlett példányok áttelepítésével új állományokat alakítottunk ki a farkasfai Sásos-tó és a szőcei láprétek területén, ezáltal növelve az előfordulási helyek számát és csökkentve a faj sérülékenységét.

Kereklevelű harmatfű. Fotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Sárga sásliliom

Az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága, amelynek egyik legnagyobb állománya e vidéken található. A fajt elsőként a németalföldi Charles De L’Écluse, ismertebb nevén Carolus Clusius (1526-1609) írta le az Őrségben. Gróf Batthyány Boldizsár pártfogását élvezve a botanikus öt növénygyűjtő körutat tett hazánkban, majd ő vitte magával Hollandiába e növényt, ahonnét már dísznövényként került vissza a magyarországi urasági kertekbe. A nemesített változat megjelenése után egy ideig még nem is volt ismert, hogy vadon is megtalálható hazánkban. A nemzeti park területén is még sokfelé megtalálható, de állományait több helyen a beerdősödés veszélye fenyegeti. Bár sokáig tűri az árnyalást, a teljesen zárt faállomány alatt nem virágzik, és lassan eltűnik. Velemér és Szalafő községek határában ezért a sárga sásliliom érdekében cserjeirtást végzünk, majd a faj élőhelyét annak magérlelése után, késő nyári kaszálással kezeljük.

Sárga sásliliom. Fotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Körtike és korpafű fajok

Az őrségi erdők több, korábban gyakori hasznosítási módjának (almozási céllal végzett avargyűjtés, erdei legeltetés) eltűnése, az erdőgazdálkodás gyakorlatában bekövetkezett változások, és a szántókból alakult sekély talajú erdőkben a lombos fafajok előretörése a Hazánkban ritka körtike és korpafű fajok életterének jelentős mértékű beszűküléséhez vezetett. Bár a táji szintű átalakulási folyamatok iránya nem megfordítható (és ez nem is lehet célja a természetvédelemnek), a legértékesebb állományok megfelelő kezeléssel fenntarthatóak. Egy Szalafő község határában található erdőrészletben négy körtike és két korpafű faj él együtt mindössze néhány száz négyzetméteres területen. A fajok védelmének érdekében itt a fiatal lombos egyedeket rendszeresen eltávolítjuk, mert a lehulló lombavar hosszabb távon az élőhely átalakulásához vezetne. A tápanyagszegény talajokhoz alkalmazkodott körtikék és korpafüvek további terjedését a felső, humuszos talajréteg kisebb foltokban való eltávolításával segítjük.

Kapcsos korpafű. Fotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Fenyérgamandor

Az országhatár vonalának korábban rendszeresen bolygatott sávjában, a határzár feloldását követően, a tápanyagszegény, felső humuszos rétegét elvesztett, agyagos talajon számos mészkerülő faj kedvező feltételeket talált a megtelepedéshez. Ilyen a hazánkban egyedül a felsőszölnöki határsávból ismert fenyérgamandor is, melyet jelenlegi élőhelyén az azt körülvevő lágyszárú növényzet nyomása és az erdőállomány záródása egyaránt veszélyeztet. A faj védelmét az árnyaló ágak, és a határsáv vonalában felverődő lágyszárú növényzet visszavágásával igyekszünk biztosítani. 2010-ben önkéntes akció keretében végeztük el sikerrel a munkát, amellyel így fajvédelmi szerepe mellett lehetőséget tudtunk nyújtani az érdeklődők számára, hogy bekapcsolódhassanak a gyakorlati természetvédelmi tevékenységbe.

Írta: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság