Sikeres túzoknevelés Dévaványán: a fiókák készen állnak a szabad életre
2020.08.28.Tizenegy, mentett tojásból keltetett túzokfióka nevelkedett fel sikeresen az idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak készen állnak arra, hogy csatlakozzanak vadon élő fajtársaikhoz.
Ebben az évben az Állomáson kikelt valamennyi fióka életben maradt, egyetlen elhullás sem volt. A fiatal madarak különböző korúak, az idősebb és népesebb csapatot – kilenc fiókát –, már július közepén kivittük a 400 hektáros Túzokvédelmi Mintaterületre. A napokban csatlakozott hozzájuk a sarjúfészekből származó két további fióka is.
A Mintaterületen biztosítottuk a nappali és az éjszakai őrzést, utóbbit azonban mostanra már megszüntettük. A cél ugyanis az, hogy a nevelt túzokok megtanuljanak beilleszkedni a vad túzokcsapatokba. Jó úton haladnak, már az éjszakákat sem töltik az őrzésre szolgáló kis ház mellett, hanem távolabbi helyekre mennek. Reggelente látjuk, ahogyan több száz méteres köröket írnak le a levegőben, amikor visszatérnek. Mostanra már megtanultak önállóan táplálkozni.
Fontos, hogy a fiatal madarak sokat repüljenek, s ezzel erősítsék mellizmaikat. Most még nagyon kötődnek az emberhez, de ezt a köteléket igyekszünk fokozatosan megszüntetni. Ha az emberi jelenlét megszűnik a Túzokvédelmi Mintaterületen, akkor a vad túzokok bátrabban bejönnek majd ide, s az általunk felnevelt, fiatal madarak gond nélkül be tudnak illeszkedni közéjük.
A fiókák közül tízet már elláttunk jelölőgyűrűkkel. A bal lábukra a szokásos ornitológiai gyűrű, jobb lábukra pedig színes jelölőkódos gyűrű került. A tizenegyedik madár is hamarosan megkapja a jelöléseket. Két túzokot (egy kakast és egy tojót) műholdas jeladókkal is elláttunk. A jelölt madarak később fontos információkat nyújtanak majd számunkra. Már láttunk olyan túzokot is, amelyet nyolc évvel ezelőtt jelöltünk meg színes gyűrűkkel ugyanitt, Dévaványán.
Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és repatriációja. Mindez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park címermadarainak állománya fennmaradjon és gyarapodjon.
A cikk borítóképét készítette: Nedeczky Gábor (Reggeli szemle)
Fotó: Czifrák Gábor
Fotó: Czifrák Gábor
