A Ruki folyó vize, a hatalmas Kongó folyó mellékfolyója. Travis Drake, az ETH Zürich kutatója, a Johan Six által vezetett Sustainable Agroecosystems Group munkatársaival publikált tanulmányában a Ruki folyó természeti különlegességeit elemzi.
A tanulmány szerint, más nagy trópusi folyókkal összehasonlítva, a Ruki talán a legsötétebb fekete-vizű folyó a Földön – minden bizonnyal sokkal sötétebb, mint a híres Rio Negro az Amazonasban. A víz azért fekete, mert nagy mennyiségű oldott szerves anyagot tartalmaz, és a folyó alacsony lejtése miatt alig van üledék. Ezeket a szénben gazdag anyagokat többnyire az eső mossa a folyóba, amely az elhalt dzsungel növényzetére esik, és kimossa a szerves vegyületeket a lebomló növényi anyagból. Mi több, a folyó az esős évszakban elárasztja az erdőt. Hetekbe telhet, amíg a gyakran derékig érő víz lassan visszahúzódik, és ez idő alatt kioldja a szerves anyagokat.
A Ruki lényegében dzsungeltea
– fogalmazott Travis Drake.
Nem csak a sötét víz különleges. A Ruki, amely egy kilométer széles és a Kongóba ürül, teljes egészében egyedülálló. Vízgyűjtő medencéjét, amely négyszer akkora, mint Svájc, még mindig érintetlen síkvidéki esőerdők borítják. A folyó mentén nagy tőzeglápok találhatók, amelyek óriási mennyiségű lebomlott növényi anyagot tartalmaznak, ami jelentős szénelnyelővé teszi őket.
Az elemzések megerősítették a vizuális benyomást:
A Ruki szerves szén tekintetében az egyik leggazdagabb folyórendszer a világon.
Vize négyszer annyi szerves szénvegyületet tartalmaz, mint a Kongóé, és 1,5-szer annyit, mint az Amazonas mellékfolyójáé, a Rio Negroé. S bár a Ruki vízelvezető medencéje az egész Kongó-medencének csak huszadát teszi ki, a Kongóban oldott szerves szén egyötöde ebből az egy mellékfolyóból származik.
A szerves szén általában szerves savak formájában jön létre, amelyek növelik a folyóvíz savasságát. Ez serkenti a szén-dioxidot, mivel a savak feloldják a vízben lévő karbonátokat.
A szén-dioxid kibocsátás viszonylag magas a Ruki teljes vízgyűjtő medencéjében, de nem különbözik más trópusi folyóktól. Ez azért lehetséges, mert a Ruki egy lassú és nyugodt folyó, ami megnehezíti a szén-dioxid számára a vízben, hogy a levegőbe kerüljön. Egy viharos folyóban magasabb kibocsátást látnánk
– magyarázza Travis Drake.
Drake szerint a szénizotópelemzés azt is mutatja, hogy a szén nagy része az erdei növényzetből származik, nem pedig a tőzegből. A kutatók a március és április közötti esős évszak végén, a csúcsáramlás után találtak bizonyítékot arra, hogy a tőzeglápok szenet bocsátanak ki a vízbe.
Összességében nagyon kevés tőzeget látunk a folyóban, és ez jó hír, mert ez azt is jelenti, hogy a tőzeglápok stabilak.
Jelenleg nem áll fenn annak a veszélye, hogy a tőzeglápokban lévő szerves anyag felszabadul, mivel szinte egész évben víz alatt vannak, így nincsenek az oxigénnek kitéve. A földhasználat változásai, például az erdőirtás viszont megváltoztathatják a folyórendszert, ami a tőzeglápok kiszáradásához vezethet, így ha a baktériumok lebomlanak az hatalmas mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel.
A Kongó-medence tőzeglápjai mintegy 29 milliárd tonna szenet tárolnak. Jobb lenne az éghajlatnak, ha nedvesek maradnának
– tette hozzá a szakember.
