Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a halálzónák – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése. Mint kiderült, a nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott.
A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.
Grethel Aguilar, az IUCN igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne. „Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságú a konferencia döntése” – mondta az ENSZ madridi klímakonferenciájáról szólva.
Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük.
A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti a halakat, ahol halászhálók várnak rájuk.
Főleg a nagyobb testű halak vannak veszélyben – Fotó: Pixabay
Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés.
Egyes fajok – medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák – a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.
Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.
Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel.
Becslések szerint az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás.
