A Nyugat-Belső-Somogy kistájban megbújó őslápon, a Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk növényritkasága, az aldrovanda. Ezt a szubtrópusi eredetű rovarfogó hínárnövényt az 1920-as években találta meg Boros Ádám.
Érdekesség, hogy a lápok felmérésére annak idején azért került sor, mert a trianoni békeszerződéssel beszűkültek az ország természetes erőforrásai, ezért a Tisza István Társaság kutatókat bízott meg a lápok hasznosítható tőzegvagyonának felmérésére. Az aldrovanda kis levélkéi kagylókhoz hasonlítható formájúak, összecsukhatóak. Az apró vízi szervezeteket ezzel a csapdával fogja meg: érintésre a levéllemezke összezáródik. Mivel a Baláta-tó kizárólag a csapadékból nyeri vízutánpótlását, az elmúlt évtizedek aszályos éveiben a tó többször is kiszáradt. Ezeket a periódusokat rovarfogó hínárnövényünk az iszapban található képleteivel vészeli át. Amikor újra feltelik a tómeder, újra kifejlődnek s egy-két csapadékos év után ismét tömegesen tenyésznek a hamar felmelegedő lápi vízben. Az aldrovanda létét jelen ismereteink szerint nem veszélyezteti különösebb tényező, állományát igazgatóságunk folyamatosan nyomon követi.
Szöveg: Mezei Ervin