A pannongyík talán legrejtélyesebb életmódú, egyben legkisebb gyíkunk. A vakondgyíkok, más néven szkinkek egyetlen Közép-Európában is előforduló képviselőjét tisztelhetjük benne.

Rokonai gyakran lábatlanok, vagy csökevényes lábúak, amivel a talajban zajló életmódhoz alkalmazkodtak. Ő maga apró, gyenge lábaival, tekergő mozgással közlekedik. A talaj felszíne mellett, annak felső szintjében és az avarban éli le élete jelentős részét. A pannongyík a siklószemű gyíkok egyik olyan alfaja, amely a Kárpát-medencében él kis területeken, foltszerű előfordulásban. Legnagyobb állományai a Budapest-környéki hegyekben, a Cserhátban és a Mátrában ismertek. A siklószemű gyíkok – köztük a pannongyík – névadó jellegzetessége, hogy szemhéjaik a kígyókéhoz hasonlóan összenőttek és átlátszóak, ennek köszönhetően nem tudnak pislogni, viszont átlátnak a szemhéjukon.

Pannongyík jellegzetes élőhelye bokorerdőben

Élőhelyei olyan füves területek és erdők, amelyek gyepszintje eléggé nyílt a számára kellő felmelegedéshez, de megfelelő búvóhelyeket is talál a fűavarban vagy a lombavarban. Legfőbb veszélyeztető tényezője is ezzel függ össze: a napjainkra hatalmas létszámúvá vált nagyvadállomány – főként a gímszarvas és a muflon – a gyepszint taposásával, legelésével eltünteti azt az avarréteget, de sokszor a felső talajréteget is, amely számos más faj mellett a pannongyík élőhelyét is jelentik.

Nagyvad által károsított pannongyík élőhely

A faj felmérésének fő ideje tavasszal és ősszel van, illetve nyáron is találkozhatunk vele, de a nagy melegben nyugalomba vonul, ezért ilyenkor sokkal nehezebb megtalálni ezt az egyébként is nehezen észlelhető fajt.

Magyarországon fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A cikk borítóképét készítette: Gór Ádám