Ragadozómadarak télen a Kis-Balaton-Nagyberek Tájegységben

2023.02.08.

A vegetációs időszakban, hazánkban költő és előforduló ragadozómadarak egy része az ősz folyamán délebbre vonult és most a telelőhelyeiken várják a tavaszt, hogy visszatérhessenek költőterületeikre.

Néhány faj azonban kitart a téli időszakban is, sőt tőlünk északabbról is érkeznek hozzánk telelni a madarak. Rétisasokkal például az év bármelyik időszakában találkozhatunk, de számuk télen dúsul fel igazán. A számukra megfelelő élőhelyek környékén nagy számban jelen lehetnek. Szerencsére a Balaton déli partján bőven akadnak még ilyen élőhelyek. Ezeken a területeken vegyesen figyelhetőek meg a fiatal és az öregebb példányok is ilyenkor. A tél második felében viszont az idősebb, nálunk költő párok revírt foglalnak és elkezdik tatarozni a fészkeiket. A Kis-Balaton-Nagyberek Tájegységben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kollégái a februári időszakban sorra ellenőrzik ezeket az ismert fészkeket és keresik a még ismeretlen, esetleg új költési helyeket, hogy a költési sikerük biztosítva legyen.

Magyarországon nem költő, de jellegzetes téli ragadozómadaraink a kékes rétihéják, melyek a nyílt területek vadászai. Napközben a gyepek fölött alacsonyan repülve keresik táplálékukat, míg éjszakázni magassásosokba ülnek be. Ritkábban lehet őket látni, de minden évben fel-felbukkan egy-egy gatyásölyv is a környéken. A telelő réce és liba csapatok mindig erősen vonzzák a ragadozómadarakat. Az északról érkező vándorsólymok is az ilyen helyeket keresik fel. A sérült, legyengült madarak után kutatnak és egy villámgyors csapással leterítik a kiszemelt példányt. Ritka kóborlóként lehet találkozni még kis sólymokkal, vörös kányákkal és fakó rétihéjákkal is. Általánosságban elmondható, hogy ezek a téli madárvendégek csak akkor találják meg életfeltételeiket, ha biztosítjuk számukra a természetközeli élőhelyeket és megfelelő számukra a táplálékbázis. Jelentős veszélyeztető tényezőik között szerepel a természetközeli élőhelyek eltűnése és az intenzív erdő és mezőgazdaság térnyerése.

Írta: Szabó Gábor és Szász Bence – BfNPI

A cikk borítóképét készítette: Lóki Csaba (Kékes réti)