Örvendetesen nőtt a kanalasgémek száma a Kis-Sárréten

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Békés Megyei Helyi csoportjával együttműködve, a napokban elvégezte a Kis-Sárréten a kanalasgém-telepek felmérését.

A kanalasgémeknek a KMNP területén belül csak a Kis-Sárréten vannak állandó telepei. Az egyik telep az Ugrai-réten, a másik pedig a Begécsi-halastavakon található. Mindkét élőhelyen avas nádasban telepedtek meg, egyéb gémfélékkel társulva.

A Kis-Sárréten a költőpárok száma az 1990-es évek előtt 10 és 60 pár között ingadozott, majd a ’90-es évek közepétől állományuk folyamatosan növekedett és elérte a 184 párat. Az elmúlt néhány évben viszont csökkenés következett be, tavaly már csupán 40 párat számoltunk a két telepen. Éppen ezért örvendetes, hogy ebben az évben összesen 85 pár kanalasgémet találtunk.

A költőpárok mintegy fele a Begécsi-halastavakon, a másik fele pedig az Ugrai-réten telepedett meg. A halastavakon nagy kócsagok költenek a közelükben, az Ugrai-réten pedig nagy kócsagok és kis kárókatonák is fészkelnek a társaságukban.

A kanalasgém közelről jól felismerhető, más madarakkal nehezen összetéveszthető. A gólyánál valamivel kisebb, fehér színű, csőre vége kanálszerűen ellaposodó, erről kapta a nevét is. Az öreg madarak begye rozsdás árnyalatú és költési időben tarkójukon bokrétaszerű üstököt viselnek.

Hazánkban elsősorban a síkvidéki vizes területeken, ártereken, mocsarakban és tavakban fészkelnek, ott, ahol a táplálkozási igényeiket is könnyen kielégíthetik. Legtöbbször nádasokban van a fészkük, de alkalmanként ártéri erdőkben is megtelepednek. A Földközi-tenger mellékén és Afrikában telelnek, ahonnan igen korán, már február második felében megérkeznek.

A Kis-Sárréten ebben az évben a szokásosnál korábban kezdtek költésbe, március közepén már fiókákat neveltek. Fészekaljuk 3-4 tojásból áll, melyekből 23-24 nap elteltével kelnek ki a fiókák. Nevelésükben mindkét szülő részt vesz. A kanalasgémek tápláléka igen változatos, különféle vízi rovarokat, rákokat, békákat, apró halakat esznek, melyeket a gázolható vízből, oldalirányú csőrvágásokkal szereznek meg. A Kis-Sárréten fontos táplálkozó-területeik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által létesített vizes élőhely-rekonstrukciók. Bízunk benne, hogy az idén tapasztalt állománynövekedés a jövőben is folytatódik.

A cikk borítóképét készítette: Marsó Vilmos (Kanálgép)

Fotó: Motkó Béla

Fotó: Tóth Imre